Egy magyar hős az amerikai polgárháborúban

Pomucz György, magyarul Pomutz György, románul George Pomuţ néven is ismert, 1818. május 31-én született Gyulán. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet játszott a Honvédség honvédszázadosaként. Részvétele miatt azonban el kellett hagynia hazáját. Az Egyesült Államokban lelt új otthonra, ahol a szintén nagy karriert futott be, és a polgárháborúban is harcolt.

Pomutz György Gyulán született, azonban nemzetisége román volt. Apja kovács volt, de ennek ellenére Pomutz szép katonai karriert futott be. A szabadságharc kudarca után, ahogyan sokan mások, Pomutz is kénytelen volt elhagyni a hazáját. Olyan személyekkel próbált új hazát alapítani az Újvilágban, mint Kossuth Lajos, azonban neki más elképzelései voltak.

Pomutz aktív tagja lett az Egyesült Államokban élő magyar diaszpórának, és az iowai New Buda nevű magyar település egyik alapítója volt. Ezt a közösséget olyan helyként képzelte el, ahol az emigráns magyarok, köztük olyan kiemelkedő személyiségek, mint Kossuth Lajos, együtt élhetnek és várost építhetnek. Kossuth azonban elvetette az elképzelést, és bírálta az állandó amerikai letelepedési szándékot. A kudarc ellenére Pomutz továbbra is támogatta az újbudai magyar telepeseket. Xántus János még le is rajzolta az elképzelt magyar várost, de ez sajnos sosem valósult meg.

Az amerikai polgárháború hőse

1855-ben amerikai állampolgár lett, és amikor kitört az amerikai polgárháború, aktívan részt vett a 15. iowai önkéntes gyalogezred megszervezésében. Pomutzot 1861. december 13-án ezredségtisztnek választották, majd 1863. április 22-én századossá léptették elő. A ranglétrán tovább lépkedett előre míg 1864. augusztus 18-án alezredes, végül pedig 1864. november 23-án ezredes lett.

Pomutz olyan csatákban vezette ezredét, mint Shiloh, ahol 1862. április 7-én súlyosan megsebesült a csípőjén. Sérülése ellenére a lován maradt, amíg az le nem dobta a lóról. Felgyógyulása után továbbra is hozzájárult a háborús erőfeszítésekhez, és ezredét Atlanta ostrománál is vezette. Katonai szolgálatai elismeréseként 1865. március 13-án dandártábornoki rangra emelték.

Háború utáni évek

A polgárháborút követően Pomutz rövid időre visszatért az iowai Keokukba, de 1866-ban kinevezték az Egyesült Államok konzuljává az oroszországi Szentpétervárra. Később főkonzul lett, és szerepet játszott azokban a diplomáciai erőfeszítésekben, amelyek 1867-ben Alaszka amerikai megvásárlásához vezettek Oroszországtól. 1878-ban visszahívták a diplomáciai szolgálatból, de ő nem tért vissza az Egyesült Államokban.

Anyagi nehézségekkel küzdött, de Szentpéterváron maradt, ahol 1882. október 12-én szegénységben halt meg. Pomutz emlékét három nemzet is őrzi Magyarország, Románia és az Egyesült Államok. 1913-ban az amerikai kongresszus határozatot fogadott el, hogy földi maradványait Szentpétervárról Amerikába szállítsák vissza, és az Arlingtoni Nemzeti Temetőben temessék el. Bár a terv az első világháború alatt feledésbe merült, 1944-ben SS George Pomutz névre keresztelt Liberty hajót állítottak szolgálatba. A hajó 1970-ig teljesített szolgálatot.

A kommunizmus utáni korszakban Pomutz örökségét Gyulán utcanévváltoztatással és emléktáblák elhelyezésével ismerték el. A Magyar-Román Kutatóintézet 1998-ban kétnyelvű emléktáblát helyezett el a gyulai Kossuth utca 19. szám alatti épületre, ahol Pomutz édesapjának kovácsműhelye volt.

Az ohiói Clevelandben 2004-ben a helyi román-amerikai közösség szobrot avatott Pomutz György tiszteletére. A magyarországi Gyulán 2007. október 13-án szobrot állítottak a Pomutz téren, amely a magyar hős szülőföldjéhez és fogadott hazájához való hozzájárulásának állít emléket.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni: