Svédország egyik legősibb temetőjéből minden koponya hiányzik

Az ősi sírhelyek tanulmányozása hatásos módja a múltba való betekintésnek, bár néhány kutatás több kérdést vet fel, mint választ. Ott van például az a nemrégiben talált svéd sírkamra a kora neolitikumból, ahonnan minden koponya hiányzik.

A Science Alert szerint érintett sírkamrát, más néven dolment a Falköping melletti Tiarpban találták a svédországi Göteborgi Egyetem és a németországi Kieli Egyetem kutatói. Legalább 12 ember maradványainak testrészeit sikerült katalogizálniuk. Azonban vannak hiányosságok.

Egyelőre a szakértők nem tudják megmagyarázni, hogy hová tűnt az összes fej, vagy hogy miért vitték el őket. Már ha egyáltalán el voltak temetve a többi testrésszel. A Journal of Neolithic Archaeology folyóiratban megjelent tanulmány szerint lehetett lopás, rituálé, lefejezések sorozata, vagy valami más. A maradványokon viszont nincsenek olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy életükben erőszakot tapasztaltak volna.

Nem maradt ott koponya, vagy soha nem is voltak eltemetve a testrészekkel?

“Ez a sír a kora neolitikumból származik, Kr. e. 3500 körül” – mondja Karl-Göran Sjögren régész, a Göteborgi Egyetem munkatársa.

“Koponyák és nagyméretű csontok hiányoznak, amelyeket valószínűleg eltávolíthattak a sírból. Bizonytalan, hogy ennek a temetkezési rituálékhoz van-e köze, szóval nem tudjuk, mi áll a háttérben.”

Természetesen az elmúlt évezredek során rengeteg bomlás történt, de ez nem feltétlenül magyarázza meg, hogy a lelőhelyen található kisebb csontok közül miért maradt épségben olyan sok, miközben koponyák és néhány más nagyobb csont is hiányzik.

Ez nem olyasmi, amivel a régészek gyakran találkoznak, bár a hátborzongató esetről már korábban is beszámoltak. Egy még régebbi szlovákiai lelőhelyről is kiderült, hogy hiányoznak a koponyák. Ott a lefejezés, a betegség és a halotti kultusz mind-mind felmerült lehetséges magyarázatként.

Sjögren szerint “ez eltér attól, amit általában a megalit sírokban, azaz a neolitikumból származó kőtemetőkben látunk. Általában a hiányzó csontok a lábakból és kezekből származó kisebb csontok.”

Az emberi maradványok mellett a csapat rágcsálók, békák, sertések, juhok és kecskék csontjait is azonosítani tudta. Bár valószínűtlen, hogy ezek a csontok mind ugyanabból az időszakból származnak.

Míg Falköping egy olyan terület, amely jól ismert átjárósírjairól – a sírokhoz átjárók is tartoznak –, ez a mostani szokatlanabb. Ez 150-200 évvel idősebb, mint a legtöbb többi, és van néhány jellegzetes építési jellemzője.

A csapat most azon dolgozik, hogy többet tudjon meg a feltárt csontvázakról, amelyek valószínűleg egy földműves közösséghez tartoztak. Ha fel tudják mérni, hogy a sírban lévő felnőttek és fiatalok rokonok voltak-e vagy sem, akkor könnyebb lesz megérteni, hogy pontosan mi történt velük.

“Az előzetes DNS-eredmények azt mutatják, hogy a csontokban lévő DNS jól megőrződött. Ez azt jelenti, hogy képesek leszünk rekonstruálni a sírban lévő emberek közötti családi kapcsolatokat, és most ezen dolgozunk.”

Érdemes elolvasni:

• Senki sem tudja miért keltették ily bizarr módon életre halottaikat a kőkori emberek
• Döbbenet: óriásira nőtt, 90 ezer éves ősembert találtak Afrikában – KÉPEK