Ivóvíz nélkül maradhat a világ egyik legnépesebb városa hónapokon belül

A világ egyik legnépesebb városa Mexikóváros, amelyet most minden eddiginél nagyobb szárazság sújtja, de több tényező miatt jutottak ide. Szakértők szerint több millió ember maradhat ivóvíz nélkül záros határidőn belül.

Ivóvíz nélkül maradhat Mexikóváros

A mintegy 22 millió embernek otthont adó megavárost és környékét 2024 eleje óta közepes vagy rendkívüli szárazság sújtja. A vízzel való takarékoskodás érdekében a hatóságok korlátozták a vízhez való hozzáférést, volt ahol csak néhány naponta egy-egy órára volt megengedett a víz használata.

De mi lehet az ivóvíz teljes kiapadásának? Több tényező együttes közrejátszása után kerültek bajba Mexikó fővárosában: drámaian csökkent a csapadékmennyiség, a levegő hőmérséklet viszont magas volt, és ott van a szivárgó infrastruktúra is, illetve a városi terjeszkedés is veszélybe sodorta a város vízellátását. Egy biztos, drasztikus intézkedések nélkül a “nulladik nap”, amikor a szabadon hozzáférhető vízszolgáltatás teljesen összeomlik az egész városban, már csak néhány hónapra van.

“Kétszer olyan gyorsan nyerjük ki a vizet, mint ahogy a víztartó réteg újratermelődik. Ez károkat okoz az infrastruktúrában, hatással van a vízrendszerre és talajsüllyedést okoz”

– mondta Jorge Alberto Arriaga, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem vízhálózatának koordinátora az El Pais című spanyol lapnak.

Mexikóváros vízkészletének nagyjából 60%-a egy földalatti víztározóból származik, a maradékot pedig a városon kívülről szivattyúzzák felfelé. A víztartó réteget azonban túlhasználták, aminek következtében 1950 óta évente mintegy 51 centimétert mélyül a talaj.

A szivattyúzott víz viszont hajlamos a szivárgásra, tartalmának 40%-a elveszik a szállítás során. És mivel az egykor vízáteresztő talaj nagy részét ma már beton borítja, a víz nem feltétlenül szivárog vissza a víztartó rétegekbe.

A Reuters szerint a legnagyobb ilyen rendszer, a Cutzamala rendszer január végén a teljes kapacitásának mindössze 39,7%-át szivattyúzta. Ez a decemberi 41%-hoz képest csökkenés, és a 2023. januári 54%-hoz képest nagymértékű visszaesés.

Mexikóváros története

A város helyzetét súlyosbítja a földrajzi és történelmi helyzete, írja a LifeScience. A magasan fekvő város (2240 m) egykor az azték város, Tenochtitlan helyszíne volt – a várost a Texcoco-tó egyik szigetén alapították, és csatornák, hidak és mesterséges szigetek zseniális hálózatán keresztül épült kifelé. Miután 1521-ben elfoglalták Tenochtitlánt, a spanyolok lerombolták a várost, lecsapolták a tavat, és Mexikóvárost a tómeder puha, agyagban gazdag talaján alapították. Az eredmény egy földrengésekkel és a természetes vízkörforgás elpusztítása miatt aszályokkal szemben egyaránt sebezhető metropolisz lett.

Ezek az aszályok egyre hosszabbak és keményebbek, részben az éghajlatváltozás miatt, valamint az idei El Niño éghajlati minta miatt, amely megemelte a hőmérsékletet a régióban és egész Latin-Amerikában).

“Nulladik nap”

A probléma megoldására a tisztviselők azt mondták, hogy a szennyvíztisztítás javítása mellett további kutak ásásába kezdenek a város környékén, hogy minden lakos elegendő vízhez jusson.

Hogy ezek az erőfeszítések megakadályozzák-e a “nulladik napot”, vagy az már elkezdődött, azt még nem lehet tudni.

“Figyelembe kell vennünk, hogy a “nulladik nap” már most bekövetkezett, mert a folyók szennyezettek, a források túlhasználtak, ezt kell megértenünk” – mondta a Forbes Mexico című lapnak José Antonio Rodríguez Tirado vízgazdálkodási tanácsadó, aki a mexikói képviselőháznak adott tanácsokat a válsággal kapcsolatban.

Mivel a monszunszezon csak májusban vagy júniusban érkezik, a lakosoknak még van egy kis idejük, amíg kegyelemre nem számíthatnak.

Korábban arról írtunk, hogy az azték halálsíp hangja semmihez sem hasonlítható, részletek itt.

Szintén érdekes, hogy Az Egyesült Államok hirtelen egymillió négyzetkilométerrel nőtt, részleteket olvasd el itt.