Zrínyi Miklós gyilkolta meg a Habsburgoktól elpártoló tehetséges hadvezért

Kosztajnica várának makettje (Wikipédia)

Zrínyi Miklós a magyar történelem egyik ünnepelt alakja. Önfeláldozása Szigetvár 1566-os ostrománál, valamint engesztelhetetlen törökellenessége ideális mintaképpé tették a későbbi generációk számára. Azonban az ő életére is árnyékot vet egy politikai gyilkosság, amely nagy port vert fel a maga idejében. A Habsburgok egyik sikeres hadvezérével, Hans Katzianerrel ugyanis, alighanem az uralkodó megbízásából végzett. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a család viszonya, a korábbi súrlódások után, kiegyensúlyozottabbá váljon a bécsi udvarral. De vajon miért kellett megölni Katzianert?

Végvidéki hős

Hans Katzianer, (vagy más forrásokban Johann Katzianer) tipikus végvidéki katonaként kezdte a pályafutását. Még II. Lajos alatt szolgált, a Habsburgok és a Jagellók megállapodásának köszönhetően, amelyben előbbiek vállalták számos délvidéki magyarországi vár katonaságának a fenntartását. Katzianer nem vett részt a mohácsi csatában, az utána következő események azonban meglódították a karrierjét.

Amikor Szapolyai János ellen 1527-ben I. Ferdinánd háborút indított, Katzianert ott találjuk a serege helyettes parancsnokaként. A parancsnoka azonban meghalt a hadjárat alatt, így rá hárult a háború terhe. Szapolyai Jánost azonban először Tarcalnál, majd 1528-ban Szinánál is megverte.

Bécs ostroma egy barokk festményen (Wikipédia)

1529-ben részt vett Bécs védelmében. 1532-ben, miközben Szulejmán szultán serege Kőszeget ostromolta, egy körülbelül tízezer fős könnyűlovas portyázó sereg kezdte el feldúlni Stájerországot. Ezt a sereget azonban Katzianer és hadvezérttársai (például Török Bálint is) megsemmisítették, neves hadvezérük, a Budát 1530-ban védő Kászim pasa elesett az ütközetben.

Kudarcból árulás

Katzianer még évekig szolgált a végvidékeken, ám nagyobb török sereget nyílt ütközetben nem sikerült legyőznie. 1537-ben azonban lehetőséget kapott: a horvát és a szlavón rendek nyomására I. Ferdinánd egy nagyobb hadjáratot készített elő. A jelentős, több mint húszezer fős sereg élére Katzianert helyezték. Céljaként Eszék várának visszavételét jelölték meg. A tervezgetések között azonban még Nándorfehérvár visszavívása is felmerült.

I. Ferdinánd (Wikipédia)

Katzianer korabeli nyugati viszonyok között tekintélyes serege eleinte jól haladt előre. Azonban a nagy sereg élelmezését a korábban többször kirabolt Dél-Dunántúl nem tudta biztosítani, így be kellett várni az utánpótlást. A törökök így időt nyertek, megerősítették Eszéket. Mire Katzianer odaért, nem tudta rohammal elfoglalni, ostromágyúkat pedig nem hozatott magával. A néhány napos ostromot követően Katzianer visszafordult. A törökök azonban a nyomába eredtek. 1537. október 9-én Gorján (vagy más helyeken Diakovár) közelében a járványoktól sújtott és éhező hadsereget lényegében megsemmisítették.

Katzianer a saját életét mentve futott az ütközetből. Ferdinánd a kudarcról értesülve éktelen haragra gerjedt. Katzianert bebörtönözték és hadbíróság elé állították. 1538. január 31-én azonban barátai segítségével megszökött a börtönéből, kibontva annak téglafalát. Meg sem állt a Délvidékig. Marcus Forstall, a Zrínyiek későbbi történetírója szerint Nándorfehérvár török parancsnoka örömmel fogadta őt és tekintélyes summa mellett a vazallus Horvátország feletti uralmat ígérte neki a segítségéért cserébe.

Zrínyi Miklós egy korabeli metszeten (Wikipédia)

Zrínyi Miklós belép a képbe

A Zrínyiek családja eközben többfrontos küzdelemre kényszerült érdekei érvényesítésében, noha ezt korántsem sikertelenül tették. A kihalt Korbáviai család 22 várát ugyan egy szerződés értelmében ők örökölték volna, de Ferdinánd azt adományként egy katonai parancsnokának akarta adni. Szintén meg kellett küzdeniük a birtokpolitikájában rendkívül agresszív Török Bálinttal is. Bár a család alapvetően a Habsburgokhoz húzott, Zrínyi Miklós apja mégis adót fizetett a törököknek azért, hogy megkíméljék a várait és a birtokait.

Katzianer ilyen körülmények közepette érkezett meg Kosztajnica várába. A hadvezér Zrínyi Miklós és családja átállításán ügyködött. A pontos részleteket nem ismerjük, de a megérkezését követően hónapokig élvezte Zrínyi János, Zrínyi Miklós testvérének a vendégszeretetét. Hogy ez valójában vendégeskedés volt, vagy egy finomabb körülményekkel jellemezhető fogság, az nézőpont kérdése. Mindenesetre Ferdinánd számonkérte Zrínyi Jánost, hogy miért bújtatják a király igazságszolgáltatása elől Katzianert, ő úgy felelt, hogy jobban jár az uralkodó, ha az ellenségei biztos helyen vannak és nem bajt kevernek.

Katzianer sírköve (Wikipédia)

Mindenesetre a felek között alkudozás folyhatott egy darabig. 1539. október 27-én azonban Zrínyi Miklós két katonájával felkereste Katzianer szobáját. Mialatt ő maga Katzianer őreihez fordult, két embere megölte a hadvezért. A testét kihajították, a fejét elküldték Bécsbe. Alighanem megállapodás születhetett, mert Ferdinánd hamarosan kihirdette, hogy a Zrínyiek jogszerűen ölték meg Katzianert, egy későbbi oklevélben pedig megemlítette, hogy valójában a hadvezér ki akarta szolgáltatni Zrínyi Miklóst és három várát a töröknek. Hogy Ferdinándtól a politikai megrendelésre végrehajtott gyilkosság nem állt távol, azt az mutatja, hogy mintegy másfél évtizeddel később Fráter György is hasonlóan végezte.

A Zrínyiek és a Habsburgok között mindenesetre helyreállt a bizalom, ettől fogva az uralkodó számíthatott rájuk. Zrínyi Miklós pedig utóbb mégsem ezzel a gyilkossággal, hanem az 1566-os szigetvári helytállásával írta be magát a magyar történelembe.