Bemutatjuk a ritka kétéltűt, mely tejjel táplálja kicsinyeit
A lábatlan kétéltűek bizonyos fajai saját bőrük és tápanyagokban gazdag, tejszerű folyadék egyvelegével táplálják utódaikat.
A Brazíliában élő, tojással szaporodó kétéltű zsíros, tejszerű anyaggal táplálja frissen kikelt ivadékait – derül ki a Science című tudományos folyóiratban március 7-én közzétett tanulmányból.
Nem muszáj emlősnek lenni
A szoptatás az emlősök egyik létfontosságú jellegzetessége. Ám néhány másik állat, például bizonyos madarak, halak, rovarok, sőt még pókok is képesek tápanyagban gazdag folyadékot termelni utódaik számára – írja a Nature.
A lábatlan kétéltűek között is találni ilyeneket. A trópusi régiókban élő mintegy 200 fajuk nem rendelkezik semmilyen végtaggal, alakjuk féregszerű, többségük föld alatt él, és funkcionálisan vak. A 200 közül mintegy 20 fajról ismert, hogy születendő utódaikat tejszerű folyadékkal etetik. A tudósok eddig úgy tudták, ez csak az olyan lábatlan kétéltűfajoknál történhet meg, melyek utódai a reproduktív rendszeren belül kelnek ki.
Ám a Science tanulmányában leírt, tojással szaporodó kétéltű a testén kívül kikelt utódokkal teszi ezt. Ez pedig az első ilyen eset, melyet a tudósok megfigyeltek. És hogy melyik faj is ez?
Különös diéta
A kutatók még a 2000-es években megfigyelték, hogy a Siphonops annulatus kicsinyei, mely egy lábatlan kétéltűfaj, fogakkal látják meg a napvilágot, majd körülbelül hetente táplálkoznak anyjuk bőrének tápanyagban gazdag rétegéből .
Marta Antoniazzi, aki szintén a Butantan Intézet természettudósa, rendkívül furcsának találta, hogy az utódok mindössze hetente egyszer táplálkoznak. “Ha tényleg csak ennyit ennének, akkor nem fejlődnének úgy, ahogy azt egyébként teszik” – mondta.
Antoniazzi, Jared és kollégáik így aztán most részletesebben is meg akarták vizsgálni e fiatal kétéltűek bizarr táplálkozási szokásait. Ezért elfogták a brazíliai Atlanti-erdőben lévő kakaóültetvényeken 16 fészkelő Siphonops annulatus fajba tartozó, felnőtt és csemete lábatlan kétéltű egyedét. A kutatók ezt követően filmre vették az állatokat, és több mint 200 órán át elemezték viselkedésüket.
A felvételek alapján megfigyelték, hogy a Siphonops annulatus utódok amellett, hogy anyjuk bőrét rágcsálják, magas, kattogó hangokat kiadva arra is rá tudják venni azt, hogy zsírban és szénhidrátban gazdag folyadékot ürítsen ki a kloákából. A kloáka nem más, mint az ilyesfajta állatok szaporodáshoz és az emésztőrendszer működéséhez használt hátsó, kombinált nyílás. A csemeték fejüket is bedugták a kloákába, hogy táplálkozhassanak.
A folyadék funkcionalitás szempontjából nagyon hasonló az emlősök tejéhez, hívta fel a fogyelmet Carlos Jared, a tanulmány társszerzője, aki a brazíliai São Paulóban található Butantan Intézet természettudósa.
“Egészen elképesztő, hogy a faj egyszerre bőrevő és – mint azt most már tudjuk – tejfogyasztó, később termelő is” – mondja Marvalee Wake, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem evolúcióbiológusa. Valószínűleg ez csak egy a lábatlan kétéltűek számos biológiai furcsaságai közül. “A legtöbb fajt még nem vizsgálták ilyen részletességgel” – mondja Wake. “Szóval, ki tudja, mi másra derülne még fény”.
Ez is érdekelhet:
Kis búvárokká válnak, ha ragadozó jön – ők az anoliszok
Alig tudunk valamit a Föld legnagyobb gerinctelen élőlényéről
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon