Nem ember építette a Feröer-szigetek hatalmas piramisait: most fény derül a rejtélyre – KÉPEK

Az Árpád vezérünkkel vagy István királyunkkal kortárs viking hajósoktól a modern tengerészekig sokan használták a Feröer-szigetek hatalmas piramisait tájékozódásra. A szigeten lakók egyenesen úgy gondolták, hogy a furcsa formációkat, melyhez hasonlatosak legközelebb Egyiptomban találhatók óriások vagy istenek alakították ki az ősidőkben, így részévé vált a helybeliek gazdag népi kultúrájának. Abban igazuk volt, hogy e “piramisok” tényleg az ősidőkben keletkeztek és nem emberi kéz alkotta őket.

A Feröer-szigetek nem klasszikus értelemben vett turistaparadicsom. Az Észak-Atlanti-óceán eme kies táján ritkán süt a nap, ám annál többet fúj a szél és esik az eső. A Nagy-Britannia és Izland között fekvő, mostoha éghajlatú szigetcsoportnak ma valamivel több mint 50 ezer lakója lehet, a Dán Királysághoz tartozik, ám széleskörű autonómiával rendelkezik, parlamentje, a Løgting pedig az egyik legrégebbi a világon. A magyar hírekbe akkor került be talán leginkább, amikor 2017-ben, sikeres és emlékezetes 2016-os vb-szereplésünk után a Feröer-szigeteken nem sikerült legyőzni az abszolút amatőr (azaz polgári állásban dolgozó focistákkal felálló) feröeri válogatottat.

A Feröer-szigetek lakossága roppant büszke “piramisaira”, melyeket évszázadokon át használtak a hajósok tájékozódásra, ma pedig előszeretettel mutogatnak a helyi idegenvezetők az oda látogató turistáknak. De hogyan is keletkeztek ezek?

Nem ember kéz alkotta a Feröer-szigetek piramisait

Nos, a történet nagyjából 60 millió évvel ezelőtt, a paleogén névre hallgató földtörténeti korban kezdődik, mégpedig erőteljes vulkanikus tevékenységgel és rengeteg kiömlő bazaltlávával. Ezt követte egy erőteljes eróziós folyamat, amiben szerepet játszottak az itt uralkodó szelek és a lezúduló csapadék is. Egyes elméletek szerint a jégkorszak során itt is képződött gleccserek is sokat formáltak a felszínen. Egy másik elmélet szerint tektonikus aktivitás is szerepet játszott a felszín formálásában.

A viking sagákból annyit tudunk, hogy a szigetek lakatlanok voltak, vikingek népesítették be és nagyjából a 9. században már biztosan itt tartózkodtak. Számukra e piramisok a különféle mitikus történetekben kaptak kiemelt szerepet, létrehozásukat pedig óriásokhoz vagy egyenesen az istenekhez társították.

Védik és féltik a piramisokat

Ma kiemelt védelem alatt állnak e formációk, alapvetően látogatni is csak helyi idegenvezető segítségével lehet őket. Ennek az az oka, hogy a feröeri kormány kiemelt figyelmet fordít e természeti értékek és szépségek védelmére és a következő generációk számára történő átörökítésükre.

A szigetek tudományos alapokon nyugvó, geológiai kutatása egyébként csak a 19. században kezdődött meg. A kutatók közül is érdemes kiemelni a brit Sir Charles Lyell-t, akinek a megfigyelései alapvetően járultak hozzá az itteni geológiai formációk megértéséhez.

A Feröer-szigetek piramisait tehát biztosan nem emberi kéz alkotta, létük azonban mutatja, hogy milyen hatalmas ereje van a természetnek, a Föld belsejében szunnyadó erőknek és az itt tomboló szeleknek. E piramisszerű, az itt lévő egyedülálló ökológiai rendszer megőrzése pedig közös feladatunk és felelősségünk.

Ez is érdekelhet:

• Fény derülhetett végre a gízai nagy piramis egyik legnagyobb titkára – Olvass tovább ITT
• Döbbenetes felfedezés: nem emberi lények építették a 25.000 éves piramist – Katt a részletekre ITT

Íme néhány kép:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

The Doctor (@imtheimprobabledreamer) által megosztott bejegyzés