Új égitest csatlakozott a Marshoz a pályáján

Egy új égitestet fedeztek fel a Mars pályáján, mely a Vörös Bolygóhoz hasonlóan a Nap körül kering.

Csillagászok megerősítették egy új trójai aszteroida létezését a Mars pályáján, derül ki az IFLScience cikkéből. A vörös bolygó új kísérője megelőzi a Marsot a Nap körüli pályáján, de a többi trójai aszteroidától eltérően ez az út instabilabb lehet, ami érdekes lehetőségeket sejtet a múltjával kapcsolatban.

A Naprendszer különös égitestje

A trójai aszteroida egy bolygóval azonos pályán helyezkedik el, és együtt mozog vele. Két gravitációs test (jelen esetben a Nap és egy bolygó) körül öt olyan pont van, ahol sokkal kisebb objektumok így helyezkedhetnek el. Ugyanúgy keringenek a csillag körül, mint a bolygó.

Ezeket nevezzük Lagrange-pontoknak. Egyikük a pálya túloldalán van, egy a bolygó és a Nap között, egy pedig kissé a bolygó mögött. Aztán van még kettő a pályán, amelyik 60°-kal megelőzi, és amelyik szintén 60°-kal követi.

A Földnek pályáján csak két ismert trójai aszteroida kering, de ezeket nehéz tanulmányozni. A Marsnak 17 van, a legtöbbjük a követők táborába tartozik.

A most felfedezetten kívül csak egy ilyen apró égitest előzi meg a Vörös Bolygót, az 1999 UJ7. A kutatók úgy vélik, hogy a most megerősített objektum, a 2023 FW14 valamilyen kapcsolatban állhat vele.

„Míg a 16 korábban ismert trójai hosszú távú stabilitást mutat, az új trójai pályája nem stabil” – mondta Raul de la Fuente Marcos, az Universidad Complutense de Madrid vezető szerzője közleményében. „Eredetére két lehetőség van: lehet, hogy az 1999 UJ7 trójai töredéke, vagy pedig a Mars pályáját keresztező, Föld-közeli aszteroidák populációjából ragadták el.”

Beillik a sorba

A Gran Telescopio Canarias (GTC) megerősítette, hogy az aszteroida a marsi trójaiak közé tartozik. A műszerrel az objektum fényspektrumát is gyűjtötték. A spektrum lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy tanulmányozzák a távoli égitestek összetételét. A 2023 FW14 esetében pedig fontos betekintést nyújt az eredetébe.

„Bár a 2023 FW14 GTC-vel kapott spektruma némileg eltér a másik L4-es trójai 1999 UJ7 spektrumától, mindkettő ugyanabba az összetételi csoportba tartozik, primitív típusú aszteroidákról van szó, ellentétben az L5-ös trójaiakkal, amelyek mindegyike kőzet és szilikátokban gazdag” – tette hozzá Julia de León, az IAC kutatója, a cikk társszerzője.

Úgy tűnik, hogy mindegyik L5-ös trójai aszteroida kapcsolatban áll az ott található legnagyobb testtel, az Eureka aszteroidával, amelynek átmérője kevesebb mint 2 kilométer. Nem kizárt, hogy az L4-nél lévő égitestek is mutathatnak némi hasonlóságot, de a kutatócsoport úgy véli, hogy egy ideiglenesen trójaióként befogott, a Marsot átszelő aszteroidáról van szó.

A trójai aszteroidákat a matematika elképzelte, mielőtt ténylegesen felfedezték volna. Akkor találtak rájuk, amikor a tudósok megpróbálták megoldani a hírhedt háromtest problémát. Az ilyen égitestek létezése értékes információkkal szolgál az égi mechanikával kapcsolatos ismereteinkről.

„Ha a matematikailag előrejelzettek helyett valódi trójaiakat tanulmányozunk, az lehetővé teszi számunkra, hogy teszteljük elméleti modelljeink megbízhatóságát” – tette hozzá de la Fuente Marcos.

Ez is érdekelhet:

• A vörös óriásoknak hála új módon mérhetjük a távolságot az univerzumban
• Mit mutatna egy iránytű a Mars felszínén?