Van maximális élettartam, vagy egyre tovább fogunk élni?
Az orvostudomány fejlődésével a várható élettartam is folyamatosan növekszik. Elképzelhető, hogy a távoli jövőben halhatatlanok leszünk?
Vagy ha igenis van korlátja, hogy meddig élhetnek az emberek – ami valószínűleg így van -, akkor meddig tolódhat ki a maximális élettartam?
A fizikai fájdalom és a mentális leromlás a létező legegyszerűbb tudományos definíció szerint nem az öregedés következményei, hanem szó szerint az öregedés, írja az IFLScience.
„Az életkor és az öregedés nem ugyanaz” – írja a Max Planck Intézet. „Az életkor csak egy szám, és gyakran szubjektív. Az öregedés ezzel szemben egy megfigyelhető folyamat, amely tudományosan leírható és definiálható. Az öregedéskutatásban az öregedést a fiziológiai integritás fokozatos elvesztéseként határozzák meg.”
Mi okozza ezt a romlást?
Itt válik az egyszerű válasz hirtelen hihetetlenül bonyolulttá. Az öregedés, amennyire tudjuk, jó néhány különböző, mégis egymással összefüggő tényező eredménye: hol természet, hol nevelés; némelyik irányítható, mások pedig véletlenszerű véletlenek termékei – ráadásul néhányról még nem is tudunk.
Bár a növekedés és a szaporodás pozitív dolognak hangzik, valójában az erőforrások pazarlása. A transzláció, az a folyamat, amelynek során a sejtek új fehérjéket építenek fel és osztódnak, energiaigényes és korlátozott: egy idő után a sejt elöregszik, vagy nem tud tovább osztódni.
Ha Báthory Erzsébet ma élne
Az amerikai technológiai milliárdos, Bryan Johnson átlagosan évi 2 millió dollárt költ állítólagos öregedésgátló technológiákra. Azt állítja, hogy teste most „kevesebb öregedés okozta károkt halmoz fel, mint az átlagos 1 évesek”. Ami, ha igaz, biztosan megnyugtató, hiszen az ő kúrája magában foglalta a heti savas hámlasztást, a napi 23 órás éheztetést, és a saját fiát használja hordozható vérbankként.
„A Johnson-féle kormegfordítási módszerek közül sok megkérdőjelezhető, furfangos tudományt foglal magában, és ismertek a mellékhatásai” – mondta Rachael Jefferson-Buchanan, a Charles Sturt Egyetem emberi mozgástanulmányok oktatója a The Converastion című online lapban.
Hogyan növelhető az élettartam?
A válasz egyszerű. „Az általános népesség számára, ha odafigyel a testsúlyára, nem dohányzik, mérsékelten iszik, és naponta legalább öt adag gyümölcsöt és zöldséget eszik, akár 14 évvel is megnövelheti a várható élettartamot valakihez képest, aki egyiket sem csinálja ezek közül” – írja Richard Faragher, a Brightoni Egyetem biogerontológiai professzora Nir Barzilaival, az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola orvostudományi és genetikai professzorával közös cikkében a The Conversationön.
Mennyi a teteje?
Nos, ez egy bonyolult kérdés megválaszolása – ezt jól bizonyítja az a tény, hogy az elmúlt évtizedekben rengeteg maximálisnak vélt élettartamot döntöttek meg. A valaha volt legidősebb ember, Jeanne Calment 1997-ben rendkívüli 122 év és 164 nap után halt meg.
A matematikai modellek hasonló határpontot jósoltak. Egy 2016-os tanulmány például demográfiai adatok felhasználásával arra a következtetésre jutott, hogy az emberek maximális élettartama körülbelül 125 év – és az esélye annak, hogy bármely ember eléri ezt a kort kevesebb, mint egy a 10 000-hez. Más tanulmányok rendkívül hasonló számokat produkáltak: 115, 124, 126, 130.
Ha örökké élnénk
Néhány tudós azonban nem ilyen pesszimista. Az öregedési folyamat megértésében elért áttörések a feltételezett maximális élettartamhoz vezettek, amely akár 150 év is lehet; mások számára határ a csillagos ég.
„Azt látjuk, hogy az extrém korosztályok halálozási aránya egy kicsit csökken” – mondta akkor a PBS-nek Ken Wachter, a kaliforniai Berkeley-i Egyetem demográfiai és statisztikaprofesszora, egy 2018-as, öregedő tanulmány vezető kutatója. „Ez azt jelenti, hogy nem állunk szemben az élettartam korlátaival.”
„Kicsit meglep, hogy ma bárki megkérdőjelezi, hogy van-e határ” – mondta a Newnak S. Jay Olshansky, a hosszú élettartam szakértője, a chicagói Illinoisi Egyetem Közegészségügyi Karának professzora a York Times Magazinnak.
Az átlagot nem érintik a szélsőségek
„Nem igazán számít, hogy van-e fennsík a halandóság szélsőséges idős korában vagy sem” – érvelt. „Olyan kevés ember jut fel oda, és ezen a ponton olyan magas a halálozás kockázata, hogy a legtöbb ember nem fog túl élni a ma látható határokon.”
Ráadásul az utolsó éveiket már sokan fájdalmak között, magányosan töltik.
„Tényleg egyre tovább akarunk élni?” – kérdezte Joris Deelen, a Max Planck Intézet molekuláris epidemiológusa az Erstrebenswert folyóiratnak adott interjújában. „Tudósként nem célom, hogy az emberek 130 vagy 140 évig éljenek. Sokkal fontosabb, hogy hosszabb ideig egészségesek maradjanak, és késleltethetjük az életkorral összefüggő betegségek kialakulását, vagy ideális esetben teljesen megelőzhetjük őket.”
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
