Lehet, hogy az élet más bolygókon teljesen más színű, mint eddig sejtették

A NASA már számos sziklás, Föld-szerű exobolygót észlelt a kozmoszban. De a mi zöld és kék planétánkkal ellentétben ezen világok közül sokon lila élet virágozhat. Feltéve persze, hogy létezik odakint élet.

Meglehet, hogy az élőlények máshol is hasonlítanak a Földi természetet uraló fák, algák és más növények színeire.

Az itteni zöld élet elnyeli a Nap sugarait, hogy fotoszintézissel energiát szerezzenek, és történetesen a zöld színű klorofill nevű vegyület segíti ezt a rendkívül sikeres folyamatot, írja a Space.com.

Fantáziarajz egy lila növényzettel benépesített bolygóról. Kép: Baperookamo/Wikimedia

Az asztro- és mikrobiológusok új kutatásai alapján lehet, hogy az élet máshol valószínűleg más típusú napfényből nyer energiát, és a zöld helyett lila pigmenteket tartalmazó vegyületeket használ.

Ez egyáltalán nem légből kapott ötlet, ugyanis itt a Földön is vannak lila színű mikrobák. Viszont otthonunkon, a mostani oxigéndús környezetünkben a legtöbb ökoszisztémában a zöld élet.

“De ez nem feltétlenül van így más bolygókon” – mondta a Mashable-nek Lígia Fonseca Coelho, a Cornell Egyetem Carl Sagan Intézetének mikrobiológusa, a kutatás vezetője.

A kutatást nemrég jelent meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society tudományos folyóiratban.

Az egyik fő cél az volt, hogy megmutassák az obszervatóriumoknak, hogyan kereshetik a lila élet árulkodó jeleit a távoli exobolygók megfigyelésekor.

Rendkívül nagy teljesítményű, hamarosan megjelenő teleszkópok, mint például a chilei hegyekben található Extremely Large Telescope és a Habitable Worlds Observatory – amely az űrben keringene – az ilyen távoli világok légkörét fogják vizsgálni, hogy meghatározzák összetételüket és lakhatóságukat.

A tudósok több mint 20 lila színű baktériumot nyertek ki különböző ökoszisztémákból, például massachusettsi és New York-i tavakból és mocsarakból, és megmérték élénk pigmentjeiket, valamint azt, hogyan bocsátanak ki fényt.

Ezután szimulálták a kémiai ujjlenyomatokat, amelyek egy idegen bolygó visszavert fényében láthatóak lennének, és megállapították, hogy ezek a lila baktériumok élénk, azonosítható jeleket generálnak.

Coelho hangsúlyuzta, hogy “ne csak a zöldet nézzük. Keressük a lilát is. A végén elsiklik a figyelmünk az élet egy jele fölött azért, mert elfogultak voltunk.”

Gonokokkusz, egy lila bactérium. NIAID/Wikimedia

Lehet, hogy a lila élet nem létezik, de lehet, hogy gyakoribb, mint gondolnánk

Tejútrendszerünkben a legtöbb csillag a kis vörös csillagok, az úgynevezett vörös törpecsillagok. A Földhöz legközelebbi csillag is egy közülük, a Proxima Centauri. Ezek a csillagok a Nap méretének csak töredékei, és a leghidegebbek között tartják őket számon.

Ennek megfelelően a vörös törpék által kibocsátott fény nagy része alacsonyabb energiájú (infravörös vagy vörös fényhullámú), így a közeli élőlényeknek valószínűleg ezt az infravörös, vagyis a számunkra láthatatlan fényt kell felhasználniuk sejtjeik táplálására.

“Ha létezik élet a bolygón, akkor ezt az infravörös energiát fogja használni helyette” – magyarázta Coelho. Amit fontos tudni, hogy a Földön a lilás baktériumok ilyen alacsonyabb energiájú környezetben is jól érzik magukat.

Egy olyan bolygón, ahol a zöld mikrobák és organizmusok nem tudnának túlélni, vagy nem a legalkalmasabbak a túlélésre, a lila pigmentált idegen élet túlszárnyalhatná őket, és uralomra juthatna.

Még az is lehetséges, hogy ilyen lila baktériumok virágoztak egykor a korai Földön. Erre azért látnak esélyt, mivel bolygónknak a 4,5 milliárd éves élettartamának csak körülbelül a felében létezett oxigén.

Volt idő, amikor még nem zöld, oxigént kibocsátó és fotoszintetizáló növények borították be a világot. Különböző baktériumok virágozhattak egykor bolygónkon, amelyek különböző kémiai folyamatokból nyertek energiát.

“Lehet, hogy egykoron a Föld is lilába burkolózott.”