Forgalmi dugók lehetnek a galaxisok fekete lyukai körül

Majdnem minden galaxis középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található. A hatalmas objektumok többsége nyugodt életet él. De amikor egy akkréciós korong veszi őket körül és nyújt nekik tálcán rengeteg “táplálékot”, arra soha nem mondanak nemet.

Ezen a korongon belül ráadásul sokkal kisebb fekete lyukak kölcsönhatásba léphetnek egymással, és még az is lehet, hogy forgalmi dugókba is keveredhetnek.

Egy több milliárd naptömegű szupermasszív fekete lyuk ábrázolása az akkréciós korongjával. NASA/JPL-Caltech

Fekete lyuk körút

A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban megjelent új tanulmány célja, hogy megértsük, milyen környezet uralkodik ezekben az akkréciós korongokban. Illetve az, hogy ezek kedvezhetnek vagy nem kedvezhetnek a csillagméretű fekete lyukak közötti ütközéseknek.

A korongokban lévő gáz és ezek a fekete lyukak érdekes módon lépnek kölcsönhatásba egymással, ami miatt ezek a rendkívül sűrű objektumok bizonyos zónák felé vándorolnak.

A kutatók ezeket a kereszteződéseket “áramlati csapdáknak” nevezik. Itt történnek ezeknek a sötét veszedelmeknek a forgalmi dugói. Ahogy nő az objektumok száma ezekben a régiókban, úgy nő az ütközések esélye is, adta hírül az IFLScience.

Ezek a csapdák azonban meglehetősen érzékenyek a szupermasszív példányok tulajdonságaira, a legaktívabbaknál pedig nem is valószínű, hogy vannak ilyen csapdák.

Ez az első kép az Saggitarius A*-ról, a galaxisunk középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukról.
Fotó: Wikimedia Commons/EHT Collaboration

“Megnéztük, hogy mennyi és hol lenne ezekből a forgalmas kereszteződésekből. A termikus hatások döntő szerepet játszanak ebben a folyamatban, befolyásolják az áramlati csapdák helyét és stabilitását” – mondta Dr. Evgeni Grishin, a Monash Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

“Ennek egyik következménye, hogy nem látunk áramlati csapdákat nagy luminozitású aktív galaxisokban.”

A szupermasszív példányok és akkréciós korongjaik rengeteg témát szolgáltattak már az asztrofizikusoknak. Gyakran olyan fényesek, mint a galaxis, ami körülveszi őket, ami miatt aktív galaktikus magok (active galactic nucleus, AGN) néven emlegetik őket.

De nem csak fényesek, hanem aktívan alakítják a galaxisok fejlődését. Így ha megfejtjük szerkezetük bonyolult részleteit, az segíthet megérteni, hogy milyen hatással lehetnek távolabbi galaxisokra.

A legkisebb is számít

A Messier 87 nevű galaxis középpontjában található fekete lyuk. Forrás: www.eso.org/public/images/eso1907a/

Nem csak a nagy fekete lyukakról van szó. A kicsik is épp ugyanolyan fontosak a kutatás szempontjából. A gravitációshullám-csillagászat jelenleg a csillagméretűek ütközéseire a legkíváncsibb, és a kutatók szerint hihetetlenül izgalmas olyan környezeteket találni, ahol ezek gyakrabban fordulhatnak elő.

“E jelentős eredmények ellenére a fekete lyukak és az őket körülvevő környezet fizikájáról továbbra is sok minden ismeretlen” – magyarázta tovább Dr. Grishin.

“Nagyon örülünk az eredményeknek, és most egy lépéssel közelebb kerültünk annak felfedezéséhez, hogy hol és hogyan egyesülnek a fekete lyukak a galaktikus magokban. A gravitációshullám-csillagászat és az aktív galaktikus magok kutatásának jövője rendkívül ígéretes.”

Érdemes elolvasni:

• Óriási ‘pókokat’ találtak a Mars felszínén
• Hatalmas lávatavat találtak a Jupiter legvadabb holdján