Egy hatalmas teherhajót láttak a minap Görögország partjainál lebegni. Ennek az oka pedig nem varázslat, vagy egy új hajtómű, hanem egy optikai csalódás.
A bizarr fotót Nontas Kalogiannis görög fotós készítette, és a fata morgana nevű, furcsa délibáb remek példája. A bonyolult illúzió a fény elhajlásának eredményeként jön létre, amikor eltérő hőmérsékletű légrétegeken halad át, derül ki a Greek Reporter beszámolójából.
High seas: Mind-bending pictures show giant ship ‘floating in the sky’ off Greek coast in bizarre optical illusion https://t.co/qgpGve37v3 pic.twitter.com/3YuFxaopqz
— Daily Mail Online (@MailOnline) May 9, 2024
A fény hajlása az emberi szem és a kamerák számára is eltorzult tárgyak képét mutatja.
A fata morgana gyakran eredményezi a kép megfordulását, de néhány ritkább esetben, megfelelő körülmények között a megfigyelt tárgyak fejjel felfelé lesznek, ekkor láthatjuk ezt a furcsa jelenséget a tengeren.
Jonathan Eyers író 2011-ben megjelent könyve szerint a délibáb a bolygó hollandi legendájának is táptalajt jelenthetett. A kísértet nem korlátozódik a tengerre, és számos furcsa látványt, többek között lebegni látszó hegyeket is előidézett már.
Are ships floating or flying? Either way, summer is here! #Greece #summertime #vacations #ships #crystalbluewaters pic.twitter.com/IdOutWPdFe
— Angeland.eu (@angeland_eu) June 14, 2017
Nem csak hajókkal történhet meg
Fata Morgana, vagyis Morgan a tündér egy boszorkány, akiről úgy tartják, hogy boszorkánysággal tündérvárakat varázsolt, amelyekkel a tengerészeket a végzetükbe csalogatta.
Az évek során több lebegő hajót is lefényképeztek és videóra vettek Nagy-Britannia partjainál. Egy másik észlelés során négy hajó tűnt lebegni a tenger felett Ciprus partjainál, Limassol déli városától keletre egy vonalat alkotva.
A 19. és a 20. század elején ezek a délibábok szerepet játszhattak számos olyan sarkvidéki és antarktiszi szárazföld egymástól független felfedezésében, amelyekről később kiderült, hogy nem léteznek.
A jégtakaróval borított hegyek vagy maga a jég egyenetlen felszíne hozzájárulhatott a távoli szárazföldek illúziójához.
Jakov Szannikov és Matvej Gedenysztrom azt állította, hogy 1809-1810-es, az Új-Szibériai-szigetekre irányuló expedíciójuk során a Kotyelnij-szigetektől északra szárazföldet láttak. Szannikov 1811-ben jelentette az “új föld” észlelését, és a feltételezett szigetet róla nevezték el.
Majdnem egy évszázaddal ezután, 1886-ban Eduard Toll báró, orosz szolgálatban álló német felfedező egy másik, az Új-Szibériai-szigetekre indított expedíció során jelentette, hogy ő is látta a Szannikov-földet.
Számos más felfedező is útnak indult, hogy megtalálják, de mindegyikőjük kudarcot vallott. Egyes történészek és geográfusok úgy vélik, hogy a Szannikov és Toll által látott szárazföld valójában a Bennett-sziget déli bábja volt.
Érdemes elolvasni:
- Ez a mutáns embercsoport genetikailag alkalmazkodott a víz alatti élethez
- Az antarktiszi meteoritok jelentős része a felmelegedés miatt veszik el
Forrás: