Az univerzum legősibb csillagai közül hármat is a Tejútrendszerben találtak meg
A Tejútrendszerről úgy vélik, hogy egy olyan galaxis, amely több milliárd évvel az ősrobbanás után alakult ki. Csillagászok vizsgálatai azonban kimutatták, hogy egy letűnt kor szemtanúi is köztünk járnak.
Az MIT csapata három ősi csillagot talált a Tejútrendszer halója körül keringve. Szerintük ezek a csillagok akkor keletkeztek, amikor az univerzum körülbelül egymilliárd éves volt, és egykor egy kisebb galaxis részei voltak, amelyet a miénk felemésztett, derül ki a Universe Today beszámolójából.
A Tejútrendszerben található szinte minden, amit az éjszakai égbolton látahtunk.
A Tejútrendszer otthont adott 3 ősi csillagnak is
A Tejútrendszerben a Naprendszerünk és becslések szerint 400 milliárd másik csillag található. Átmérője 100 ezer fényév, és szinte mindennek otthont ad, amit szabad szemmel láthatunk az égbolton.
Egy tiszta, sötét éjszakán a galaxis összes csillagának együttes fényét láthatjuk, amely egy bámulatos fénysávot alkot, amely horizonttól horizontig ível.
2022-ben a MIoT új csillagmegfigyelési régészeti kurzusán a hallgatók megtanulták, hogyan elemezhetnek ősi csillagokat. Ezt követően olyan csillagokra alkalmazták őket, amelyeket még nem elemeztek.
A Las Campanas Obszervatórium 6,5 méteres Magellan-Clay távcsövének adataival dolgoztak, és olyan csillagokat kerestek, amelyek nem sokkal az ősrobbanás után keletkeztek.
A világegyetem fejlődésének ebben az időszakában nagyrészt hidrogén és hélium volt jelen, illetve némi stroncium és bárium. A kutatócsoport ezért olyan csillagokat keresett, amelyek színképe ezekre hajaz.
Mindössze három olyan csillagra fókuszáltak, amelyeket már megfigyeltek, de korábban még nem elemezték őket, így remek lehetőséget nyújtottak a diákoknak.
A Tejútrendszer síkja. Fotó: ESO/S. Brunier
A több száz órás elemzés befejeztével a csapat megállapította, hogy a csillagokban nagyon alacsony a stroncium és a bárium szintje, ahogy azt előre jelezték, ha ősi csillagokról van szó.
Az általuk vizsgált csillagok becslések szerint 12 és 13 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Ami nem volt egyértelmű, az a csillagok eredete. Hogyan kerültek a Tejútrendszerbe, tekintve, hogy az viszonylag új és fiatal volt.
A csapat elemezte a csillagok pályájának jellemzőit. A csillagok mind különböző helyen voltak a Tejút halóján keresztül, és úgy gondolták, hogy mindannyian körülbelül 30 ezer fényévre vannak a Földtől. A mozgást a Gaia űrtávcső adataival összehasonlítva felfedezték, hogy ezek a csillagok a Tejútrendszerben lévőkhöz ellentétes irányban mozognak.
Ez a retrográd mozgás arra utal, hogy a csillagok valahonnan máshonnan jöttek, nem a galaxisunkkal együtt alakultak ki. A csillagok kémiai jellemzői és a mozgásuk együttesen erősen alátámasztják annak valószínűségét, hogy ezek az ősi jövevények nem a Tejútrendszerben születtek.
Most, hogy kidolgozták az ősi csillagok azonosításának módszerét, a diákok szeretnék kiterjeszteni a keresést, hogy lássák, találnak-e más csillagokat is. Mivel azonban a Tejútrendszerben 400 milliárd csillag található, hatékonyabb módszerre lesz szükség.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Orosz támadás Kárpátalján: mérgező is lehet a magyar határtól nem messze gomolygó fekete füst
Mi lesz a Népligettel? Elkeserítő állapotok uralkodnak Budapest legnagyobb közparkjában
Két HÉV vonal teljes megújulása várható, az M2 metrót is bevonják
KÉPEK, VIDEÓ: Lenyűgöző tűzijátékkal ünnepelte Magyarország az államalapítást
A Fülöp-szigetektől Szombathelyig: vendégmunkások a magyar szolgáltató szektorban
Nagyvásárcsarnok: a vásárlók paradicsoma Budapest szívében
