Földünk előbb-utóbb kénköves pokollá fog változni számunkra
Földünk nagyjából 4,5 milliárd éves, ez idő alatt pedig rengeteget változott. A káoszban fogant, olvadt magmagolyó szép lassan lehűlt és elcsitult, ezt követően pedig kialakult néhány kisebb tektonikus lemez.
Néhány milliárd évvel később a bolygót már szuperkontinensek különböző formációi borították, és tele volt élettel. Azt viszont tudnunk kell, hogy otthonunk csillagászati szempontból még mindig fiatal. Alig vagyunk túl a valószínű élettartamának egyharmadán, és még rengeteg változás vár ránk.
A kontinensek úton a Pangea Proxima, más néven Pangea Ultima kialakulása felé, nagyjából 225 millió év múlva. Képernyőfotó: Christopher Scotese/YouTube
Pokollá változik a Föld
Azonban közel sem biztos, hogy túl fogjuk élni, derül ki a Nature Geoscience folyóirat friss tanulmányából. Egy tavaly közzétett tanulmányban szuperszámítógépek segítségével modellezték a következő 250 millió év éghajlatát. Ebből kiderült, hogy a jövő világát ismét egyetlen szuperkontinens fogja uralni, és gyakorlatilag lakhatatlan lesz minden emlős számára.
“A távoli jövő kilátásai nagyon borúsnak tűnnek” – idézte az IFLScience Alexander Farnsworth-t, a tanulmány vezető szerzőjét.
“A szén-dioxid szintje a jelenlegi kétszerese lehet. Mivel a Nap várhatóan szintén mintegy 2,5 százalékkal több sugárzást bocsát ki, és a szuperkontinens elsősorban a forró, nedves trópusokon helyezkedik el, a bolygó nagy részén 40-70 °C közötti hőmérsékleti értékekkel kell majd számolni.”
Az új szuperkontinens, a Pangea Ultima Farnsworth szerint hármas csapást okozna.
Nem csak a világnak kellene megbirkóznia azzal, hogy a légkörben mintegy 50 százalékkal több szén-dioxid lenne, mint jelenleg.
Illetve nem csak a Nap lenne forróbb, mint amilyen most, bár ez minden csillaggal megtörténik, ahogy öregszik, de maga a szuperkontinens mérete is szinte teljesen lakhatatlanná tenné számunkra azt.
Ez a kontinentális hatás miatt van így – a tény, hogy a part menti területek hűvösebbek és nedvesebbek, mint a szárazföldi területek, és ez az oka annak, hogy a nyári és a téli hőmérséklet sokkal szélsőségesebb a szárazföld belsejében, mint a partvidéken.
“Az eredmény egy számunkra igencsak ellenséges környezet, ahol az emlősöknek nincsenek táplálék- és vízforrásaik” – mondta Farnsworth.
“A mindenhol 40 és 50 Celsius-fok közötti hőmérséklet és a még nagyobb napi szélsőségek, valamint a magas páratartalom végül megpecsételné a sorsunkat. Az emberek sok más fajjal együtt kipusztulnának, mivel képtelenek lennének ezt a hőt izzadsággal leadni, lehűtve ezzel a testüket.”
Egy Pangea már létezett, azonban néhány millió év múlva érkezik a folytatása. depositphotos.com
És a java még csak most jön
Ez a legkedvezőbb forgatókönyv. “Úgy gondoljuk, hogy a CO2 a mai 400 ppm-ről több millió év múlva 600 ppm fölé emelkedhet” Benjamin Mills, a Leedsi Egyetem Földrendszer-fejlődés professzora szerint. Egyben Mills professzor vezette a kutatás számításait.
“Ez persze feltételezi, hogy az emberek felhagynak a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, különben sokkal, de sokkal hamarabb látnánk ezeket a számokat.”
Összegezve, a tanulmány vészjósló képet fest a távoli jövő Földjéről, a szerzők figyelmeztetnek minket, hogy ne feledkezzünk meg a problémákról, amelyek csak a sarkon túl vannak.
“Rendkívül fontos, hogy ne tévesszük szem elől a jelenlegi éghajlati válságunkat, amely az üvegházhatású gázok emberi kibocsátásának következménye” – figyelmeztetett Eunice Lo, a Bristoli Egyetem éghajlatváltozás és egészségkutatója.
“Már most is olyan szélsőséges hőséget tapasztalunk, amely káros az emberi egészségre, ezért kulcsfontosságú, hogy minél hamarabb elérjük a nettó nulla kibocsátást.”
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
