A világ legmagasabban fekvő települése maga a pokol
La Rinconada egy fenséges perui andoki gleccser lábánál, 5100 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő település.
Régi, aranylelőhelyekben gazdag bányásztelepülésről van szó, amely az ottani aranyláznak köszönhetően mára mintegy 70 ezres várossá nőtte ki magát. Ez a világ legmagasabban fekvő lakott települése, és nem érdemtelenül a bolygó egyik legpokolbélibb helyének tartják.
A MyBestPlace szerint amikor az aranylelőhelyeket felfedezték, a bányát egy olyan vállalat vette át, amely csak a falu férfijait dolgoztatta. Ezeknek az embereknek nagy tűrőképességgel kellett rendelkezniük az alagutakba lezúduló, -20°C-ot is elérő zord hőmérséklettel szemben.
A legmagasabban fekvő település egy aranybánya mellett van, de mindenki nyomorban él
A potenciális munkásoknak genetikai ellenálló képességgel is rendelkezniük kellett a levegőnek a nagy tengerszint feletti magasságból adódó gyenge oxigénellátottságával szemben.
Ezek a bátor férfiak aranyat kerestek, naponta több mint félórás hegymászást vállalva, mérgező gázokkal, higannyal és ciánnal telített, ritka levegőben.
A La Rinconada-i életkörülmények hihetetlenül embertelenek. A város egyetlen ivóvízforrása higannyal szennyezett tavakból származik, nincs szemétszállítási rendszer, az emberek pedig kénytelenek szemét között, áram és vezetékes víz nélkül, émelyítő bűzben élni.
Nincsenek iskolák és kórházak, és a lakosság várható élettartama 30-35 év, ami körülbelül fele az átlagos perui polgárokénak. Az emberek lassan halnak meg, tüdőbetegségek és légúti fertőzések emésztik őket, amelyek idővel az idegrendszerre hatnak, deformációt, memóriavesztést, bénulást és halált okozva.
A helyet az „ördög paradicsomának” is nevezik, és korábban bűnbandák és helyi szervezetek irányítottak, amelyek nem engedik a külföldi bányavállalkozásokat, és egy abszurd, lottószerű fizetési rendszert, a cachorreót vezették be.
A munkásoknak ennek során semmilyen fizetést sem kaptak, és 30 napig dolgoztak teljesen ingyen. A 31. napon pedig 3 órán keresztül áshatnak, és amit két kézzel el tudnak vinni, azt megtarthatják.
Az igazán felfoghatatlan a tény, hogy a bányászokat nem kényszerítettek arra, hogy ilyen megalázó körülmények között dolgozzon, hanem önként jelentkeztek a gazdagság reményében.
Peru a világ nyolcadik legnagyobb aranyexportálója, de szinte senki sem tudja pontosan, milyen módszerekkel és körülmények között nyerik ki az aranyat.
Az ilyen anyagok valódi eredetét a nagyvállalatok gyakran titokban tartják, figyelmen kívül hagyva az emberi jogok megsértését, valamint a környezeti és társadalmi pusztítást, és a profitot tartva szem előtt.
Érdemes elolvasni:
