Lenyűgöző képeken a Rák-köd fénylő szíve
Több eszköz fotóit kombinálva hihetetlen képet festettek a Rák-ködről.
A James Webb Űrteleszkóp és a Chandra X-ray Obszervatórium képeit kombinálták, hogy felfedjék, hogyan változik a Rák-köd neutroncsillaga.
Ez az új összetett kép a James Webb Űrteleszkóp (JWST) és a Chandra X-ray Observatory adatait kombinálja, hogy többet tudjon meg az éjszakai égbolt egyik legfényesebb szupernóva-maradványának közepén található sűrű neutroncsillagról.
És megjelent egy csillag az égen…
1054-ben kínai csillagászok felfigyeltek egy „vendégcsillagra”, amely közel egy hónapig volt látható a nappali égbolton. Az általuk megfigyelt „vendégcsillag” valójában egy szupernóva-robbanás volt, aminek következtében létrejött a Rák-köd, az erőszakos esemény hat fényév széles maradványa, magyarázza a NASA.
A 8,4-es magnitúdójú és a Földtől 6500 fényévre, a Bika csillagképben található Rák-köd kis távcsővel észlelhető, és januárban a legjobb megfigyelni. A ködöt John Bevis angol csillagász fedezte fel 1731-ben, később pedig Charles Messier figyelte meg, aki összetévesztette a Halley-üstökössel. Messier megfigyelése a ködről arra ösztönözte, hogy elkészítse az üstökösökkel összetéveszthető égi objektumok katalógusát.
Képsorozatok
A Rák-köd nagy mozaikját a Hubble által három hónap alatt rögzített 24 egyedi expozícióból állították össze. A képen látható színek nem egyeznek pontosan azzal, amit a szemünkkel látnánk, de betekintést engednek ennek a látványos csillagos holttestnek az összetételébe. A narancssárga szálak a csillag töredezett maradványai, és többnyire hidrogénből állnak. A köd külső részének szálaiban lévő kék szín semleges oxigént jelent. A zöld egyszeresen ionizált ként, a piros pedig kétszeresen ionizált oxigént jelöl. Ezeket az elemeket a szupernóva-robbanás során kilökték.
Space photo of the week: James Webb and Chandra telescopes spot a 'lighthouse' pointed at Earth https://t.co/oqwfKLBUSv
— Live Science (@LiveScience) June 9, 2024
A JWST nemrégiben leképezte a Rák-ködöt, de a Chandra legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a köd neutroncsillaga – az egykori csillag magjának maradékai – drámai módon változik az idő múlásával. A Rák-köd belsejében lévő neutroncsillagot a csillagászok pulzárnak hívják, mert körülbelül 30-szor forog másodpercenként, és minden forgásnál sugárzássugarat bocsát ki, kicsit olyan, mint egy világítótorony. Chandra ismételten megfigyelte ezt a sugárzást – ez a Live Sience szerint elég ahhoz, hogy megmutassa, a neutroncsillag energiája lökéshullámot keltett.
Fényház a Rák-ködben
Ez az anyagból és antianyag részecskékből álló nagy sebességű szél áthalad a hatalmas ködön, amely a NASA szerint 11 fényév átmérőjű. Ez a lökéshullám a képen látható gyűrű, miközben a pulzár pólusaiból érkező röntgensugárzást kibocsátó részecskék sugarai is láthatók.
Chandra adatait felhasználták egy időzített film elkészítéséhez is a Rák-köd gyűrűjéről és röntgensugár-sugárzóiról. A 22 év alatt 2022-ig gyűjtött adatok a röntgensugár ostorszerű mozgását mutatják. A csillagászok itt nem állnak meg. Azt tervezik, hogy még ebben az évben további adatokat gyűjtenek a pulzárról, remélve, hogy további változásokat fedezhetnek fel.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
