Olyan embercsoport maradványait találták meg, akik már 6 ezer éve egyenlőnek tekintették az idegeneket

Az emberiséggel kapcsolatos számos dühítő megállapítás közül a történelem során az embercsoportok közötti egyenlőtlenségre vonatkozó bizonyítékok továbbra is fennállnak.

A svájci Valais-ben élő ősi emberekről nemrég tett felfedezés azonban arra utal, hogy egy körülbelül 6 ezer évvel ezelőtti embercsoport esetében a férfiak és a nők – beleértve a kívülállókat is – egyenlő mértékben jutottak hozzá az erőforrásokhoz, ami egalitárius közösségre utal, számolt be az Inverse.

A Journal of Archaeological Science: Reports című folyóiratban megjelent tanulmány a Genfi Egyetem (UNIGE) kutatócsoportja által leírt tapasztalatokat ismerteti.

Testvériség és egyenlőség a 6 ezer éves emberek között

A mezőgazdaság a mai Svájc területén Kr. e. 5500 és 2200 között, az újkőkorszak idején jelent meg. Ekkortájt tértek át a közösségek a vadászatról az állattenyésztésre és a növénytermesztésre.

Illusztráció, kiemelt kép forrása: depositphotos.com

A Valais Chablais régiójában, Collombey-Muraz nevű településen található lelőhelyen 70 ember csontjait találták meg, akik az egyik legrégebbi ismert svájci földművelő társadalomból származnak, amelyről tudvalevő, hogy emberi maradványokat őriznek.

A kutatócsoport 49 személy csontjain végzett izotópelemzést, a vizsgált alanyok között majdnem ugyanannyi férfi és nő szerepelt.

Egyes izotópok, amelyek növényi és állati eredetű táplálékforrásokból származhatnak, hajlamosak megmaradni a kollagénben, így megbízhatóan kimutatják a táplálkozást és ezáltal az erőforrások elérését a társadalmak által, például az élelemhez való hozzáférésen keresztül.

A kutatók azonosították a szén-13, a nitrogén-15 és a kén-34 izotópok arányát az egyes egyedek kollagénjében.

Azt találták, hogy az izotóparányok az egyedek között – függetlenül a nemtől vagy attól, hogy helyiek voltak-e – nagyfokú homogenitást mutattak. Ez azt jelzi, hogy ezek az emberek mindannyian ugyanazokhoz az erőforrásokhoz férhettek hozzá. Ez nem mindig van így.

Más régiókból, például Dél-Franciaországból is vannak olyan neolitikus társadalmak, ahol a nemek között táplálkozási különbségek vannak.

”Ami még érdekesebb, hogy nem mértünk különbséget a férfiak és a nők között” – mondta a vezető szerző, Déborah Rosselet-Christ, az UNIGE doktorandusza.

”Még a helyiek és a nem helyiek között sem. Ezek az eredmények tehát arra utalnak, hogy a csoport különböző tagjai között, származásuktól és nemüktől függetlenül egyenlő hozzáférés van az élelemforrásokhoz.”

Egyes csontok stronciumizotóp-arányaiból kiderült, hogy az egyedek 14 százaléka kívülálló volt. Mégis, ezek a nomádok egyenlő mértékben jutottak élelemhez.

Érdemes elolvasni:

• A krétai 4000 éves, titokzatos kör alakú szerkezet elkábítja a régészeket
• A 2600 éves Gilgames-tábla félelmetesen hasonlít Noé bárkájának történetéhez