A 2024-es nyári napforduló lesz a legkorábbi 228 éve
Szinte hihetetlen, de a nyári napforduló ideje korábbra csúszik – de miért?
- június 20-án a nyári napforduló 228 év óta a legkorábbi időpontban lesz – de ez még csak a kezdet. A következő 72 évben az éves esemény négyévente fokozatosan egyre korábban történik majd meg. De mégis, hogyan lehetséges ez?
Miért is létezik téli és nyári napforduló?
A nyári napforduló minden évben június 21-én van, írja a Britannica enciklopédia. Ez az a pont, amikor a Föld északi pólusának dőlése a Nap felé a maximális, ami egyben ahhoz is vezet, hogy ezen a napon van a legtöbb napfény és a legrövidebb éjszaka az északi féltekén. Ezt az eseményt a Föld tengelye okozza, amely a Nap körüli pályájához képest 23,5 fokban meg van dőlve- ezért rövidülnek télen a nappalok, míg nyáron a sarkkörön túl hónapokon át nem is sötétedik be teljesen.
Ezzel szemben, mivel az északi féltekén most van az év leghosszabb napja, a déli féltekén a legrövidebb – a téli napforduló.
Idén azonban valami érdekes történik. A nyári napforduló a szokásosnál korábban lesz, június 20-án magyar idő szerint 22:50-kor. Ez lesz a legkorábbi nyári napforduló 1796 óta, írja az IFLScience. Utoljára akkor volt ilyen korán a nyári napforduló, amikor George Washington volt az Egyesült Államok elnöke, és a francia forradalom még teljes erőben volt.
A naptár trükkjei
Lényegében a változás a Gergely-naptár és az idő átmenetének jelölése miatt következik be. A Gergely-naptár nagyon jó, különösen, ha összehasonlítjuk elődjével, a Julianus-naptárral. A Föld Nap körüli útja évente nem pontosan 365 nap. Ehelyett inkább 365,242189 nap. Ennek figyelembevételére a Gergely-naptár terei szökőéveket jelölnek ki, így az átlagos év 365,2425 napos lesz.
Minden normál évben – nem szökőévben – 365 napot tapasztalunk, ami azt jelenti, hogy a napfordulók (és napéjegyenlőségek) minden évben valamivel későbbre esnek, mint az előzőekben. Ezután négyévente van egy szökőévünk, amely 366 napos – a plusz nap február 29-én. Ez azt jelenti, hogy a napfordulók és a napéjegyenlőség dátumai 18 órával, 11 perccel és 14,87 másodperccel korábbiak az évben, mint az előzőben.
De még így sem jön ki pontosan a matek
Egy másik bonyodalom, amikor arról van szó, hogy a Gergely-naptár hogyan számolja el a szökőéveket. Hogy átlátható legyen, a rendszert úgy alakították ki, hogy minden szökőév néggyel osztható legyen. A Gergely-naptár tökéletesen működne 365,25 napos évekre, csakhogy még ez is eltér a valóságtól. De ha az év „00-ra” végződik, mint a századforduló évében (1800, 1900, 2000), akkor csak akkor lehet szökőév, ha osztható 400-zal.
A 2000-es év is egy ilyen év volt. 4-gyel és 400-zal is osztható volt, de 1900, 1800 és 1700 nem. Ha ezekre az évszázadokra nem számítunk be szökőéveket – ami 400 évenként három szökőév visszaesését jelenti –, képesek vagyunk korrigálni az űrben átszáguldó bolygó tényleges sebességét.
Az elcsúszás forrása
Ez azt jelenti, hogy egy olyan évszázadban, amely nem szökőévvel kezdődik, négyévente 365,25 napot számolunk évente négy éven keresztül, és nem 365,242189 napot. Ez azt eredményezi, hogy körülbelül 45 perccel „túl gyorsan” tartjuk az időt.
Mint ilyen, a nyári napforduló ebben az évben körülbelül 45 perccel korábbi, mint 2020-ban. Ez azt is jelenti, hogy ez a tendencia az évszázadon keresztül folytatódik egészen 2096-ig, amikor is a napforduló június 20-án 08:32-kor lesz. Ezt követően a nyári napforduló az év későbbi részében történik majd, ahogy a ciklus visszaáll.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Végre fény derülhetett az óceán rejtélyes hápogására?
Egyiptom: 3900 éves, lebilincselő felfedezést tettek a régészek
Pontos számot közölt Ukrajna az ellenük harcoló orosz haderőről
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó