Az elveszett nesztorianizmus, keresztény közösség nyomaira bukkantak Bahreinben
Bahrein elveszett keresztény közössége, a nesztorianizmus híveinek nyomaira bukkantak Samahijban.
Az Exeteri Egyetem régészei a Bahreini Kulturális és Régiségügyi Hatósággal együttműködve felfedezték az első fizikai bizonyítékot egy rég elveszett keresztény közösségről a bahreini Samahijban.
Az Arab-öbölben a keleti egyház, amelyet nesztoriánus egyházként ismernek, egyike volt a niceai keleti kereszténység három fő ágának, amely a krisztológiai vitákból eredt.
A nesztorianizmus hányattatott története
A nesztorianizmus, a Kis-Ázsiából és Szíriából származó keresztény szekta, amely Krisztus isteni és emberi természetének függetlenségét hangsúlyozza, és gyakorlatilag azt sugallja, hogy két személyről van szó, akik lazán egyesülnek. A szakadár szekta Nesztoriosz és tanításainak elítélése után alakult meg az efezusi (i.sz. 431) és a kalcedoni (i.sz. 451) ökumenikus zsinatok által, írja a Britannica.
Eredetileg a nesztorianizmus úgy képzelte el, hogy az isteni ige a megtestesüléskor egy teljes, önállóan létező embert társított önmagához. Az ortodox nézőpontból a nesztorianizmus ezért tagadta a megtestesülés valóságát, és Krisztust Istentől ihletett emberként, nem pedig Isten teremtette emberként ábrázolta. Az 5. század óta a keresztény egyház összes fő ága egyesült a nesztorianizmus elítélésében, és megerősítette, hogy Krisztus egyetlen személy, egyszerre teljesen emberi és teljesen isteni.
Kép: depositphotos.com
A perzsa kereszténység időszakos üldöztetéssel szembesült egészen addig, amíg a perzsa egyház 424-ben hivatalosan ki nem nyilvánította teljes függetlenségét a máshol lévő keresztény egyházaktól, és ezzel megszabadult a külföldi kapcsolatokkal kapcsolatos gyanútól. Barsumas, Nisibis metropolitája hatására a perzsa egyház 486 februárjában elismerte Mopsuestiai Theodort, a legfőbb nesztoriánus teológiai tekintélyt a helyes hit őrzőjének. Ezt az álláspontot Babai pátriárka (497–502) alatt is megerősítette. ettől kezdve a templom nesztoriánus.
Aztán jött a Közel-Kelet új elsöprő vallása. Az iszlám a Krisztus utáni 7. században végigsöpört az egész arab régión, és az iszlám korszak kezdetét jelentette Bahreinben.
A korszak új emléke
A szamahiji mecsetben korábban elfoglalt halom legutóbbi ásatásai egy korábbi építmény maradványait tárták fel, amely konyhát, refektóriumot, dolgozószobát és három háztartási helyiséget tartalmazott, írja a Heritage Daily. A régészek szerint az építmény valószínűleg az egyházmegye püspökének palotájaként szolgált, amelyet a történelmi források szerint Meshmahignak vagy Mašmahignak hívtak.
„Az épület nagyon jól meg volt építve, kőfalakkal, belül vakolással és vakolat padlóval. Aljzatok és lyukak jelezték, hol voltak belülről rögzítve az ajtók és padok, a konyhában pedig több kandalló volt, amelyek amforákból készültek, mint a tárolóedények” – mondták a régészek.
Az ásatások során karneol féldrágakőgyöngyök, indiai kerámiák, használt üvegedények, kis borospoharak és a Szászáni Birodalomban vert rézpénzek is előkerültek. Emellett a textilgyártásban használt orsócsavarokat és réztűket is találtak.
Ökomenikus keleti keresztény falfestmény Oroszországban. Forrás: depositphotos.com
Egy elveszett vallás ereklyéi
A keresztény asszociációjú építmény bizonyítéka a három helyben talált gipszkereszt felfedezése, valamint a gipszbe karcolt falfirkák, amelyeken a Chi-Rho és egy hal látható, mindkettő ókeresztény szimbólum.
Timothy Insoll, az Exeteri Egyetem Arab és Iszlám Tanulmányok Intézetének professzora elmondta: „Ez az első fizikai bizonyíték, amelyet a bahreini nesztoriánus egyházról találtak, és lenyűgöző betekintést nyújt abba, hogyan éltek, dolgoztak és imádtak az emberek.”
Ez is érdekelhet:
