A titokzatos H1N1 vírus feltámadása: Egy elfeledett influenza története
1976 februárjában David Lewis közlegény, egy fiatal újonc összeesett és életét vesztette egy körülbelül 80 kilométeres túra közben Fort Dixben.
A boncolás során H1N1 sertésinfluenza-vírust mutattak ki a szervezetében, ami komoly aggodalmat keltett egy lehetséges világjárvány kitörése miatt. További fertőzéseket fedeztek fel a bázis más újoncai körében is, ami miatt pánik tört ki még a járványügyi szakembereknél is.
Ez felidézte az 1918-as pusztító influenzajárvány megismétlődésétől való félelmet, amely világszerte milliók életét követelte. Válaszként az amerikai kormány egy nagyszabású oltási kampányt indított, amely célja az egész lakosság immunizálása volt.
A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay
A vírus rejtélyes története
A Science Alert szerint az amerikai kormány intenzív oltási kampánya ellenére a Fort Dixben kitört járvány gyorsan elült, és 1976 februárját követően nem jelentettek újabb megbetegedéseket. A vírus nem terjedt tovább a katonai bázison kívülre. Ugyanakkor az amerikai intézkedések hatására a világ tudományos közössége is cselekvésre lépett, saját kutatási és vakcinafejlesztési programokat indítva a H1N1 járványra való felkészülés jegyében – egy olyan járványra, amely végül soha nem tört ki.
A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay
1977 novemberében váratlanul felbukkant a H1N1 influenza egy másik törzse Oroszországban, amelyet “orosz influenzaként” is emlegettek. A vírus gyorsan terjedt a Szovjetunióban, majd világszerte, ám nem bizonyult olyan halálosnak, mint azt előzetesen várták, mivel a halálozási arány viszonylag alacsony maradt. A járvány elsősorban a 26 év alattiakat sújtotta, és a H3N2 influenzatörzs mellett létezett, nem pedig kiszorította azt. A H1N1 törzs eredete továbbra is rejtély maradt, mivel kísértetiesen hasonlított egy olyan törzsre, amely az 1950-es évek elején tűnt el.
Peter Palese mikrobiológus egy új technika alkalmazásával feltérképezte az orosz influenzavírus RNS-ét, és felfedezte, hogy a törzs szinte teljesen megegyezik az évtizedekkel korábban eltűnt H1N1 vírussal. Ez komoly kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy egy kihaltnak hitt vírus hogyan jelenhetett meg újra 25 évvel később. Kiderült, hogy az idősebb korosztály immunitással rendelkezett a korábbi fertőzések miatt, ami megmagyarázta, miért érintette a vírus elsősorban a fiatalabbakat.
Összeesküvés-elméletek a vírussal kapcsolatban
A H1N1 vírus újbóli megjelenése spekulációkat indított el annak eredetéről. Genetikai elemzések és Kínából származó jelentések alapján valószínűsíthető, hogy a vírus 1976 közepén bukkant fel újra Tientsin város közelében. Az időzítés és a körülmények alapján néhány szakértő azt feltételezte, hogy a vírus esetleg véletlenül szabadulhatott ki egy laboratóriumból, ahol korábban tárolták. Tekintettel a fokozott kutatási tevékenységre és a H1N1-törzsekkel kapcsolatos vakcinakísérletekre, a laboratóriumi baleset, mint lehetséges forrás, hihető magyarázatnak tűnt.
Az orosz influenza kitörése figyelmeztető példaként szolgál a nem szándékolt következményekre. A sertésinfluenza-járványra való gyors felkészülés és a vakcinafejlesztési erőfeszítések közepette elképzelhető, hogy maguk a kutatások okozták egy régi vírus kiszabadulását.
Ez az eset rávilágít arra, milyen bonyolult a világjárványokra való felkészülés, ahol a jó szándékú lépések olykor új, nem várt problémákat szülhetnek. Kiemeli a körültekintő tervezés és óvatosság fontosságát, amikor egészségügyi fenyegetésekre reagálunk, különösen most, amikor a biológiai elszigetelési protokollok fejlődtek, és világszerte megnövekedett a nagy biztonságú laboratóriumok száma.
Ez is érdekelhet:
