Véres tisztogatás nyomaira bukkantak a waterlooi csata helyszínén

Egy ásatás feltárta a régészek előtt a Bonaparte Napóleon francia császár végső vereségét jelentő csata szörnyű utórengéseit. Az ásatás egy Belgiumban található farmon zajlott, ahol tábori kórház üzemelt az 1815. június 18-án lezajlott waterlooi csata idején, amely terület még az Egyesült Holland Királyság része volt.

A csata azért nevezetes, mert véget vetett a Franciaország és a többi európai hatalom között több mint két évtizeden át tartó folyamatos háborúskodásnak, és véget vetett Napóleon kontinensuralmi törekvéseinek. A csatát Napóleon mintegy 72 ezer katonát számláló hadereje és egy nagyjából 118 ezer főből álló európai koalíciós hadsereg vívta. Gebhard von Blücher tábornagy vezette a koalíciós hadsereg porosz részét, míg a többi alakulatot az angol-ír Arthur Wellesley tábornagy, Wellington első hercegének parancsnoksága alatt állt, olvasható a Newsweek beszámolójában.

Furcsa leletekkel találták szembe magukat a régészek Waterloonál

William Sadler (1782–1839), A waterlooi csata.

Az ő hadserege állította fel azt a tábori kórházat, amely most az ásatás célpontja volt. Jótékonysági kereteken belül veteránok és az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és Hollandiából származó, a szolgálatuk mentális és fizikai hatásaitól szenvedő katonák vettek segítették a régészek munkáját. A legfurcsább lelet egy olyan árok, amely a jelek szerint azért készült, hogy megtisztítsák a tábori kórházat a csata után, amelyben több tízezer ember és több száz ló veszett oda.

Az árok belsejében emberi és állati maradványokat találtak, amelyeket lőszeres dobozok választottak el egymástól. Az északi végén a csapat egy ökör és legalább hét ló maradványait tárta fel, amelyek némelyikén levágás nyomai látszanak, míg másokon úgy tűnik, hogy valószínűleg muskétával lőtték fejbe őket. Az árok túlvégén pedig egy halom amputált emberi végtagot találtak, amelyek közül rengetegen még mindig láthatók a sebészfűrész nyomai. Ezeket egy még 2022-ben feltárt, hiánytalan emberi csontváz mellett találták, amely mindössze a második teljes emberi lelet a csata helyszínéről.

Hattie Ford, a Waterloo Uncovered szóvivője arról számolt be, hogy ezenkívül még egy ágyúgolyót is kiemeltek egy ló bordakosarából. Kezdetben azt hitték, hogy a lovat még élve vezették be az árokba, és az ott talált többi állathoz hasonlóan fejlövéssel altatták el, a csapat fémdetektora azonban nem talált lövedéket a koponyában, így valószínűleg ütközet közben érte a halálos csapás, és utána szállították el az árokba.

Tony Pollard, a skóciai Glasgow-i Egyetem régészeti igazgatója közleményben írta le, hogy nem ismernek más, ehhez fogható lelőhelyet, amely szerintük valóban egyedülálló a napóleoni régészetben és azon túl is. „Az árok elrendezése, az összes állati maradvány az egyik oldalon, az összes emberi maradvány pedig a másikon erősen arra utal, hogy akik eltemették ezt a személyt, megpróbáltak neki méltóságot és tiszteletet nyújtani annak ellenére, hogy milyen szörnyű jelenettel találhatták magukat szemben, amikor a tábori kórházat megtisztították a halottaktól.”

Érdemes elolvasni:

• 1000 évig érintetlen viking karkötőket találtak
• 2000 éves római katonai tábort találtak Svájcban