Hajmeresztő videóban látható, milyen nehéz is valójában megszabadulni az óceaánok szorításából. Néhány kalandvágyó búvár több mint 100 méterrel a tengerszint alá merül, és megmutatták, mekkora kihívás visszatérni a felszínre.
A Netflix A legmélyebb lélegzet című alkotás is épp egy ilyen esetet dolgoz fel, melynek középpontjában az Alessia Zecchini és Stephen Keenan szabadtüdős búvárok 2017-es tragédiája állt. A párossal a Vörös-tengerben, a Kék Lyuk nevű, “búvártemetőnek” is nevezett barlangszerű képződmény fölött történt meg a legrosszabb, derül ki a LadBible beszámolójából.
Zecchini és Keenan abban egyeztek meg, hogy 50 méteren találkoznak, és mivel Keenan biztosította Zecchini merülését, ő segített volna neki a felszínre úszni, ha elfogyott az oxigén. Keenan azonban ismeretlen okokból 20 másodperccel később merült le a tervezettnél, Zecchini pedig elveszett, amikor a felfelé vezető utat kereste. Keenan végül sikeresen megmentetta Zecchiát, azonban nem sokkal a felszínre kerülés után elhunyt.
Miért volt ilyen nehéz a profi búvároknak is feljönni a felszínre?
Egy másik szabadtüdős búvár most döntött úgy, hogy megmutatja a veszélyt, amivel a mélységben kell szembenézniük. 20 méteres mélységbe merülve – ami egy hatemeletes épületnek felel meg – bemutatta, hogyan változik testünk felhajtóereje, minél mélyebbre merülünk. 5 méteres mélységben egyértelműen fölfelé tartott a vízbn, míg 10 méteren ez a hatás már kevésbé volt szembetűnő. 12 méteren mélységnél nem mozdult sem fölfelé, sem lefelé, 15 méter mélyen azonban elkezdett süllyedni, 20 méternél pedig szinte lerántotta a mélység. De miért és hogyan történik ez?
Why do we sink with air in our lungs? 20 meters is quite terrifying.
byu/cococosupeyacam inwoahthatsinteresting
A fizika a legnagyobb ellenségünk
Amikor a búvár eléri a 10 méteres mélységet, a nyomás kétszerese annak amit a felszínen tapasztalunk, és 10 méterenként egy atmoszférával nő, ami azt jelenti, hogy az óceánok átlagos 3800 méteres mélységében a tengerfenéken a nyomás 380-szor nagyobb, mint a felszínen. Ezt nevezzük hidrosztatikus nyomásnak, de emellett persze közrejátszik például a saját sűrűségünk is, mivel az izmok és a zsír súlya hozzájárul ahhoz, hogy sűrűbbek legyünk, mint a víz. Ráadásul tüdőnkben lévő levegő is összenyomódik, ahogy mélyebbre megyünk, így egyre kevesebb felhajtóerővel rendelkezünk ahogy mélyebbre megyünk, ami azt jelenti, hogy gyorsabban ereszkedünk.
Érdemes elolvasni:
- Alaszka-háromszög: senki nem ismeri, pedig már 20.000 ember tűnt el
- A 19-es járat eltűnése: a Bermuda-háromszög rejtélye
Source: