Nagy méretű, fejlett földművelő társadalom maradványaira bukkantak Észak-Afrikában
Marokkóban régészek megtalálták a legkorábbi ismert földművelő társadalom nyomait Északnyugat-Afrikában, a felfedezés pedig átformálhatja a mediterrán történelemről alkotott képünket.
A Cambridge-i Egyetem tudósai szerint a ma Maghreb néven ismert térség ideális a kulturális fejlődéshez, emellett pedig az interkontinentális kapcsolatok fontos csomópontja is volt, írja az Independent.
Míg Észak-Afrika jelentőségét a vaskorban és iszlám idején jól ismerjük, a kutatók szerint az Kr. e. 4000 és Kr. e. 1000 közötti időszakról nagyon kevés ismeretünk van. A marokkói Oued Behtben végzett legutóbbi terepmunka során kiderült, hogy a Nílus térségén kívül ez volt a legnagyobb afrikai mezőgazdasági komplexum Kr. e. 3400-tól Kr. e. 2900-ig. A kutatók szerint a térségben egy, a kora bronzkori Trójához hasonló méretű, földművelő település volt.
Afrikai földművelő társadalom a Nílustól távol
Az Antiquity című folyóiratban leírják, hogy ez jelenleg a legkorábbi és legnagyobb mezőgazdasági komplexum Afrikában a Nílus folyosóján túl. Az Oued Beht-i lelőhelyre először az 1930-as években figyeltek fel, amikor a francia gyarmati rezsim építési munkálatai során nagyszámú csiszolt kőbaltát és csiszolási leletet tártak fel. Most háziasított növények és állatok maradványait, valamint a késő kőkorszakból származó kerámiákat találtak.
Megjegyezték, hogy az Oued Behtben található leletek gyakoriságá példátlan az afrikai kontinensen a Nílus közvetlen környezetén kívül, és még a Földközi-tenger partvidékének viszonylatában is kivételes.
Mindez a régészek szerint arra utal, hogy a térség országai a Kr. e. negyedik évezredben jelentős szerepet játszottak a Földközi-tenger nyugati részének kialakításában. A szakértők azzal zárták, hogy ez a közösség valószínűleg rengeteget tett a korai társadalom és a világ formálódásához.
Érdemes elolvasni:
