A legrégebbről fennmaradt viccek egyike 4000 éves, csak éppen megérteni nem egyszerű
Annak ellenére, hogy a humor a hétköznapi életünk része, nem sűrűn találkozunk viccekkel a történelemkönyvekben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valami modern vívmányról lenne szó. Kutatások is alátámasztják, hogy az emberiség már a kezdetektől viccelt, csak nem feltétlen maradt nyoma írásban.
Kutatók megállapították, hogy még a majmoknál is jelen van egyfajta játékos szekálódás, ami hasonlít az emberi csecsemők viselkedési mintájára. Ezek alapján a humor már 13 millió évvel ezelőtt, az utolsó közös ősünk idejében is létező koncepció volt, bár még rengeteg időnek kellett eltelnie, hogy ennek bármi maradandó nyoma maradjon.
A Discover Magazine cikkéből kiderül, hogy körülbelül 4000 évvel ezelőtt a sumérok korából már maradt ránk ékírással feljegyzett vicc, bár ma már korántsem annyira ütős, mint amennyire rögzítésekor lehetett.

Ez éppen egy adásvételi szerződés, de ugyanilyen formában már jegyeztek fel vicceket a sumérok
Forrás: Wikimedia Commons
A legrégebbi feljegyzett viccek
A Wolverhamptoni Egyetem 2008-ban készített egy gyűjteményt a legkorábbi ismert viccekből. Az összeállításban természetesen a sumérok viszik a pálmát, de például találunk viccet az ókori Egyiptomból is. Ezek között a legtöbb, még ha nem is az évezred poénja, többé-kevésbé érthető, de a sumér humort egyelőre mai szemmel nem sikerült megfejteni. A 4000 éves vicc egyébként így szól:
Egy kutya besétál a kocsmába és így szól: Nem látok semmit. Majd kinyitom ezt.
A helyzet az, hogy nemcsak a magyar verzió hangzik ilyen sután. Valószínűleg ez is egyike a “lefordíthatatlan” poénoknak, annak ellenére, hogy a felépítése viszonylag közel áll a ma ismert formátumhoz. Pár éve ez a furcsa egysoros egészen felkapottá vált az interneten, és a világ minden pontjáról voltak, akik próbálták megfejteni a jelentését, mindeddig sikertelenül.

Forrás: Wikimedia Commons
Más, hasonló korszakból származó viccek viszont nem sutaságuk, hanem éppen indokolatlan bonyolultságuk miatt nem tűnnek humorosnak a mai ember számára. Ez az időszámításunk előtti 17. századi Egyiptomból származó vicc például így hangzik:
Hogyan szórakoztatsz egy unatkozó fáraót?
Hajóba ültetsz egy csoport fiatal nőt, akiket csak egy halászháló takar, majd azt javaslod neki, hogy menjen a Nílushoz “halat fogni”.
A sumérhoz hasonlóan felépítésre ez is kísértetiesen hasonlít egy mai viccformára – ez lehet a világ egyik legrégebben feljegyzett találós kérdése, és ráadásul azért többé-kevésbé értelmezhető is.
Kiforrottabb ókori és középkori humor
Ahogy előrébb haladunk a történelemben és egyre több információnk van a korabeli társadalomról, egyre kézenfekvőbb lesz a viccek szerepe is az adott korszakban. Az ókori Görögországban például a közélet szerves részét képezte a szatíra (maga a ma használt fogalom is görög eredetű), és már Ciceró is nagyobb terjedelemben írt arról, hogy a humort hogyan lehet retorikai eszközként használni a politikában.
A legrégebbi ismert vicckönyv, a görög Filogelosz, a Kr. u. 4-5. század mediterrán térségi poénjaiból összeszedett válogatás, több mint 250 különböző tematikájú vicc. Ebben egyébként tényleg akadnak egész humoros viccek is, például az alábbi kettő:
Egy félkegyelmű árulja a lovát. Megjelenik egy potenciális vevő, aki a ló életkora iránt érdeklődik, ezért megkérdezi, kihullottak-e már a fogak. Erre a félkegyelmű így felel: Hogyne, kétszer is. Egyszer az enyéimet verte ki, egyszer az apámét.
Egy asztrológus megjósolja egy anyának, hogy gyermeke hosszú életet fog élni, és a fizetséget kéri. Az asszony azt mondja neki, hogy jöjjön vissza másnap, mire az asztrológus felcsattan: „De mi van, ha a fiú meghal az éjszaka folyamán, és én elveszítem a díjamat?
Az idő előrehaladtával úgy tűnik, hogy a “vicckultúra” tényleg egyre inkább hasonlít a jelenlegihez. Az Egyesült Királyság legrégebbi vicce például egy egészen pajzán találós kérdés, amely az Exeteri Kódexben szerepel, és a Kr. u. 10. századból származik:
Mi lóg az ember combjánál, amit abba a lyukba akar rakni, ahova korábban már számtalanszor rakta?
Egy kulcs.
Akit a téma bővebben érdekel, a Filogeloszból származó vicceket megtalálja a The National Museum of Language honlapján, sőt néhányat görögül is meghallgathat angol nyelvű képregényekkel társítva az alábbi videóban:
Ezeket is érdemes elolvasni:
Anatolij Bugorszkij, az ember, aki működő részecskegyorsítóba dugta a fejét, és még ma is él
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Amerikai filmakadémia: Három magyar filmes mostantól Oscar-szavazó!
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje