A leghalálosabb nap az emberiség történetében

Hiroshima vagy Nagaszaki volt az emberiség leghalálosabb napja? Esetleg a pestis? Vagy még az ókori háborúk alatt történt?

Mielőtt elárulnánk, melyik volt az emberiség történetének leghalálosabb napja, „melegítsünk” egy másik adattal – ami talán még megdöbbentőbb.

Hány ember hal meg átlagosan egy nap?

Erről nincsenek több évezredes felmérések, ugyanis csak néhányszáz éve terjedtek el a népszámlálások. És ezzel együtt kezdték el dokumentálni a haláleseteket is. Úgyhogy a félreértések elkerülése végett maradjunk 2024-nél és a World Popularion Review statisztikáinál.

Még nem lőjük le a poént. Mire tippelnél? Tízezres nagyságrend? Százezres? Esetleg milliós? A helyes válasz a középső, nagyjából: átlagosan 170 ezer ember hal meg naponta. Ez több,mint Szeged lakossága – Budapest és Debrecen mögött a harmadik helyet foglalná el egy ekkora lélekszámú nagyváros.

Ennek ismeretében talán annyira nem is tűnik extrémnek, ha eláruljuk, hogy a leghalálosabb napon nagyjából 830 ezer ember vesztette életét. A szám viszont felértékelődik, ha hozzávesszük, hogy akkoriban mindössze szűk 500 millió ember élt a Földön. Ez a mostani népesség tizenhatoda, derül ki a Worldometer adataiból.

A leghalálosabb nap

Az emberiség történetének leghalálosabb napja nem háborúhoz vagy az emberi pusztítás egy másik formájához kötődik. Még az atombombák is „csak” 66 ezer (Hiroshima), illetve 39 ezer (Nagaszaki) ember halálát követelték. A leghalálosabb nap még jóval korábban, 1556. január 23-án történt.

A bűnös egy hatalmas földrengés volt, amelyet a Weinan és a Huashan törések elcsúszása okozott. A Huaxian városhoz közeli epicentrumú rengés a becslések szerint 830 000 ember életét követelte.

Természetesen senki sem tudja a pontos halálos áldozatok számát, vagy azt, hogy hányan hunytak el a katasztrófa tényleges napján. Egyes feljegyzések szerint az áldozatok körülbelül egyharmadát a rengést közvetlenül követő időszakban leomló épületek, beomló barlanglakások és földcsuszamlások ölték meg, a többiek pedig az azt követő hetekben betegségekben és éhínségben haltak meg.

A földrengések pusztítása

A 8 és 8,3 közötti erősségű, hírhedt shaanxi földrengés messze nem volt a legerősebb rengés, amelyet fajunknak el kellett viselnie, de az emberiség történetében a leghalálosabb ilyen jellegű katasztrófák listájának élén áll. A második leghalálosabb földrengés 1976-ban történt, szintén Kínában, és mintegy 655 000 ember életét oltotta ki, írja az IFLScience.

Figyelembe véve azonban, hogy a világ népessége 1556-ban még mindig kevesebb mint félmilliárd volt, a shaanxi halálos áldozatok száma szinte biztosan a legnagyobb relatív emberi életveszteséget jelenti egyetlen nap alatt. Valószínűleg ez a nap tartja a legmagasabb abszolút halálozási rekordot is, bár nehéz biztosan megmondani, hogy melyik időpontban volt a legnagyobb az emberveszteség.

Idén még brutálisabb lenne

Mivel jelenleg több mint 8 milliárdan élünk a bolygón, naponta átlagosan mintegy 170 000 ember ér életének végére. A szélsőséges tragédiák időpontjai tehát valószínűleg nagyszámú halálesettel járnak, amelyek meghaladják ezt az amúgy is jelentős háttérszintet.

Csak összehasonlításképpen: a háborúk leghalálosabb egyetlen napját 1945. március 9-ről 10-re virradó éjszaka tartják, amikor a Meetinghouse hadműveletnek nevezett amerikai bombatámadás 100 000 emberrel végzett Tokióban.

A leghalálosabb természeti katasztrófa

Az 1931-es Jangce-Huai-folyó áradását gyakran a történelem legnagyobb természeti katasztrófájaként emlegetik. Mint sok hasonló jellegű esemény esetében, a halálos áldozatok teljes száma erősen vitatott: nehezen követhető nyomon a helyszín is, a következmények pedig pláne. Egyes becslések szerint több mint 2 millió ember halhatott meg Közép- és Kelet-Kínában négy hónap alatt.

De közel fél évezreddel a shaanxi földrengés után a világ még nem volt tanúja olyan halálos napnak, mint az a szerencsétlen januári csütörtök.

Ez is érdekelhet:

• Julius Caesar miatt 1582 októbere csak 21 napos volt
• Gyaloglás és kokain: A Viktoriánus társadalom furcsa sportja