Az univerzum rejtélyes, ötödik alapvető ereje a Föld körüli aszteroidákra is hatással lehet

Lehet, hogy létezik az univerzumnak egy ötödik olyan alapvető ereje, amelyet még nem dokumentáltak a kutatók.

Ráadásul egy új kutatás szerint nem kell több tízezer, esetleg millió fényévnyire lévő objektumokat lesnünk az űrtávcsöveken keresztül, hanem az otthonunkhoz viszonylag közeli objektumokban rejlik. A Communications Physics című folyóiratban megjelent tanulmányban a csillagászok azt állítják, hogy a Naprendszerben található aszteroidák közeli megfigyelései alkalmasak lehetnek egy új részecske létezésének bebizonyítására, amely a sötét anyagot alkotja.

A sötét anyag az a rejtélyes, láthatatlan anyag, amelyről úgy vélik, hogy az univerzum tömegének 85%-át teszi ki, írja a Futurism. A kutatók szerint a legjobb példa erre a Bennu aszteroida, amelyről a NASA OSIRIS-REx missziója során gyűjtöttek rengeteg adatot. Mivel a Bennut és más földközeli aszteroidákat jó ideje nyomon követik, a tanulmány vezető szerzője, Yu-Dai Tsai szerint az adataikban mutatkozó bármilyen eltérés jelentős rést jelenthet a fizika standard modelljében.

Az univerzumot egy ötödik erő is mozgathatja?

Aszteroida, amely a Földnél közelebb kering a Nap körül. Illusztráció: DOE/FNAL/DECam/CTIO/NOIRLab/NSF/AURA/J. da Silva/Spaceengine

Nem ez lenne az első eset, hogy valamit érzékelünk, és csak azután figyelhetjük meg, így jósolták meg például a Neptunusz létezését is, amely a szomszédos Uránusz pályájában okozott szabálytalanságokat. Tsai az új-mexikói Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatója. Elmondta, hogy „az objektumok pályái gyakran tartalmaznak olyan anomáliákat, amelyek hasznosak lehetnek új felfedezésekhez”.

A fizika standard modellje jelenleg a világegyetem négy ismert alapvető erejéből hárommal számol, és mindháromnak megvan a maga részecskéje, amely magyarázatot ad rájuk, a gravitáció kivételével, mert Einstein általános relativitáselmélete szerint nem egy erőről van szó, hanem a téridő torzulásáról. Azonban nem a gravitáció az egyetlen furcsa tényező, ugyanis a világegyetemről alkotott ismereteink nagy része még nem illeszkedik a standard modell által festett tiszta képbe. Erre a legjobb példa a sötét anyag, ami alapvető fontosságú a világegyetem szerkezetének nagy léptékű megértéséhez.

A tudósok jelenleg nem tudják, mi az a sötét anyag, és a jelenlétére elsősorban a galaxisok szerkezetét irányító hatalmas gravitációs hatásából következtetnek. Az egyik népszerű elmélet szerint a sötét anyag egyik lehetséges formája az ultrakönnyű bozonoknak nevezett részecskék, amelyek tömege kisebb lenne, mint egy elektron egymilliárdod része.

Korábbi kutatások a fekete lyukak körüli kölcsönhatások tanulmányozásával próbálták kideríteni, hogy léteznek-e az ultrakönnyű bozonok. A kutatók szerint azonban a Bennuról származó adatok felhasználásával sikerült korlátokat felállítaniuk erre a lehetséges ötödik erőre vonatkozóan. Elméletük továbbfejlesztése érdekében a kutatók azt tervezik, hogy szemüket az Apophisra, egy másik földközeli aszteroidára szegezik, amely várhatóan 2029-ben közelíti meg bolygónkat.

Érdemes elolvasni:

• Kocsonya módjára remeg a Nagy Vörös Folt, a kutatók pedig egyelőre nem értik, miért
• Gombából készítenék a holdi és Mars-bázisok menedékeit