A régészeknek jó okuk van arra, miért nem nyitják fel Kína első császárának sírját

Van néhány oka annak, hogy a tudósok miért nem nyitják fel Kína első császára, Csin Si Huang-ti sírját. A kínai Senhszi tartományban található temetkezési helyet a híres agyaghadsereg katonái őrzik, azonban csak 1974-ben találták meg a helyi földművesek.

Csin Si Huang-ti a kínai történelem egyik legbefolyásosabb alakja, aki Kr. e. 247-ben, trónra lépése után megteremtette az egységes Kínát. Ezenkívülaz ország legismertebb nevezetességét, a kínai nagy fal megépítését is ő rendelte el, valamint bevezette a szabványosított írásrendszert, hatalmas úthálózatot építtetett a közlekedés és a kereskedelem javítása érdekében, derül ki a Lad Bible beszámolójából.

Forrás: Creative Commons

Kína első császárának emlékhelye továbbra is érintetlen marad

Mauzóleuma és hatalmas agyaghadserege azonban továbbra is az egyik legrejtélyesebb alkotása. Az 1974-es felfedezést követően a régészek ásatásokat kezdtek a helyszínen, és a leletek lenyűgözték őket. Három különálló gödörben becslések szerint 8 ezer katona, 130 szekér 520 lóval és 150 lovaslovassági ló állt, amelyekről úgy vélik, hogy a császár akkori, valós hadseregének mintájára készültek. A National Museums Liverpool szerint a három sírgödör egyikében még mindig 6 ezer szobor van a föld alatt, amelyeket annak idején élénk színekkel festhettek ki, ami az elmúlt évszázadok alatt sajnos lekopott róluk.

Bár Csin Si Huang-ti sírja és az agyagkatonák még egy kínai császárhoz képest is nagyzolásnak tűnhetnek, országa első uralkodójaként azt akarta, hogy örökségére még sokáig emlékezzenek, ezért épített ilyen grandiózus végső nyughelyet. Ráadásul úgy tartják, hogy az agyaghadsereg azzal a céllal épült, hogy megvédje őt a túlvilágon.

Fotó: Creative Commons CC BY 3.0

Azt gondolhatnánk, hogy ez egy régészeti főnyeremény, és mindenki ki akarja deríteni, hogy milyen további csodák vannak benne – ami még érdekesebbé teszi a tétovázást a belépést illetően.

Ennek részben gyakorlati okai vannak, mivel a régészek nem akarnak kárt okozni az egész építményben, illetve az is bizonyos. hogy a sírkamra állítólag számos csapdát tartalmaz. A leginkább hátráltató tényező azonban egy 2020-as tanulmány során derült ki, mely szerint a sírkamra körül nagyon magas a higany koncentrációja, mivel a császár azt hitte, hogy örök életet biztosít neki, ezért megszállottja volt az anyagnak. Emiatt a sírba való bejutás súlyos egészségügyi kockázattal járhat, így amíg nem sikerül egy fejlettebb módszert találni a belépéshez, addig Csin Si Huang-ti sírja a történelem egyik legnagyobb rejtélye marad.

Érdemes elolvasni:

• DNS-vizsgálatokkal deríthették ki Kolumbusz Kristóf valódi származását
• A 19. századi “rabszolgabiblia”, amit a britek saját szájízük szerint szerkesztettek össze