Egy tucat csontváz került elő a jordániai Petra kincstára alól

A híres jordániai műemlék, Petra központjában található ikonikus faragott kincstár alatt a régészek egy rég elveszett kriptára bukkantak, amelyből egy tucat emberi csontváz került elő.

Az egyik eltemetett személyt egy törött kerámiakorsó tetejét szorongatva találták meg. Josh Gates amerikai televíziós műsorvezető a Discovery Channel egyik dokumentumfilmjét forgatta az ásatás helyszínén. Úgy fogalmazott, hogy „amikor észrevettük, hogy egy kehelynek látszó tárgy van a kezében, mindannyian megdermedtünk. Majdnem ugyanúgy nézett ki, mint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmben szereplő Szent Grál, amely a közvetlenül a sír fölötti ókori épületben található.”

Nem sejtették a kutatók sem, hogy mire bukkannak Petrában

Bár mint kiderült, ez az ősi kehely sem képes örök fiatalságot vagy végtelen bőséget nyújtani, a kutatók enélkül is nagyon izgatottak a katakomba tartalmát illetően, írja a Science Alert.

A földalatti kamra felfedezése véletlenül történt, miután a kutatók talajradarral felmérték az árvízveszélyt. Pearce Paul Creasman régészprofesszor, az American Center of Research munkatársa elmondta, hogy nem is sejtették, hogy ez a rutinszerűnek vélt ásatás teljesen felforgatja azt, amit eddig a romváros kincstáráról tudtak. „Teljesen megdöbbentett minket ennek a rejtett kamrának a feltárása. Mivel Petrában eddig szinte az összes sírt üresen találták, ez talán a legjelentősebb lelet, amelyet itt találtak, és történelmi jelentőségű felfedezés.”

Petra ősi városát több mint kétezer évvel ezelőtt a nabateusok, egy nomád arab törzs tagjai vájták a dél-jordániai Dzsebel el-Hubsza homokkő szikláiba. A hely egykor a Földközi-tenger, Arábia és Ázsia közötti kereskedelem csomópontja volt, ugyanis ebben a szűk kanyonban két karavánút is áthaladt. Később ezt tették meg fővárosuknak, amelyet Rakmu néven ismertek, ma pedig a világ új hét csodájának egyike. Azonban még ma is számos rejtély övezi a helyet.

A város története azonban mintha egy csapásra véget ért volna

Kiemelt kép: depositphotos.com

A Kr. u. 8. századra azonban Petra megmagyarázhatatlanul elnéptelenedett, és végül a kincstár épületét pedig kiürítették, emiatt pedig senki sem tudja, hogy a kincstár épülete milyen régi, és mire használták pontosan. Azért hívják kincstárnak, mert a homlokzat tetején lévő faragott urnáról úgy gondolták, hogy értékes tárgyakat rejthetett a múltban, azonban az edény királyi emlék is lehetett.

Tim Kinnaird, a St. Andrews-i Egyetem környezetkutatója szerint „fantasztikus, hogy most már rendelkezésünkre állnak a kerámiák és más egyéb tárgyak, amelyekkel meghatározhatjuk, hogy mikor épült a kincstár. Korábban ezt csak megbecsülni tudtuk, azonban a végleges dátum kiderítése hatalmas eredmény lesz.”

A régészek szerint a sír valószínűleg IV. Aretász nabateus király mauzóleuma és kriptája lehetett a Kr. u. 1. század elején. Az uralkodó nagyjából Kr. e. 9-től Kr. u. 40-ig. Uralkodása alatt a kecske- és juhpásztorok egykori közössége gazdag kereskedők királyságává vált, ami lehetővé tette, hogy Petrához hasonló fényűző épületeket építsenek.