A phaisztoszi korong a történelem egyik legnagyobb rejtélye, amelyet máig sem sikerült megfejteni

A phaisztoszi korongot 1908-ban fedezte fel egy olasz régész Kréta szigetén. Az elején néhány tudós hamisítványnak vélte, sőt, egyes kutatók még mindig kételkednek a korong valódiságában, azonban a tudományos berkeken belül mára általánosan elfogadottá vált, hogy egy igazi műtárgyról van szó.

A mínosziak a bronzkorban éltek Krétán és a kelet-mediterrán térség közeli szigetein, jóval a görögök előtt. Civilizációjuk híres volt művészetéről és építészetéről, és úgy gondolják, hogy hatással volt a görög szárazföldön kibontakozó mükénéi kultúrára is, miután utóbbiak meghódították őket.

A phaisztoszi korongon látható írás a mai napig megfejtetlen

A 19. századi ásatások során felfedezett lenyűgöző romok után a mínosziakat a görög legendák mitikus királyáról, Minószról nevezték el, aki állítólag egy Minótauroszt tartott a knósszoszi palota labirintusában. Ezt a mitikus szörnyet azonban az athéni hős, Thészeusz legyőzte. A szakértők szerint azonban a mínosziak nagyjából Kr. e. 3100 és 1150 között élhettek Krétán, vagyis valószínűleg jóval korábban, mint Minósz és Thészeusz, akik a Kr. e. 12. században élhettek.

A phaisztoszi korong. Fotó: Joyofmuseums/Wikimedia Commons

A phaisztoszi korong égetett agyagból készült, és készítése fejlett kézműves mesterségről tanúskodik. A korongon lévő szimbólumokat még puha agyagba nyomták bele, bélyegzők vagy pecsétek segítségével. Ez a bélyegzési technika egyedülálló, és a korongot az emberi történelem egyik legkorábbi mozgatható betűtípusának tartják. Összesen 241 szimbólum található a korongon, 45 különböző jelből. Néhány jel emberalakokat ábrázol, míg mások állatokat, növényeket, fegyvereket, eszközöket és egyéb tárgyakat. Ezeket függőleges vonalak csoportosítják „szavakba”, de az írásjelek hangzása és működése egyelőre ismeretlen, és az is bizonyos, hogy nem lineáris A vagy B rendszerben íródott, mint a legtöbb, korabeli szöveg.

A phaisztoszi korongot a nevét adó településen, Kréta déli részén, egy mínoszi palota romjai között találták meg. Körülbelül 15 centiméter átmérőjű, és két oldalán spirálban elhelyezett szimbólumokat tartalmaz, amelyekről a legtöbb szakértő úgy véli, hogy írásjelek. Hogy mit jelentenek a szimbólumok, azt azonban még nem sikerült megfejteni, pedig az évek során rengetegen kísérelték meg. A korongot megtalálási helye miatt a minószi civilizációval hozzák összefüggésbe, viszont a rajta lévő szimbólumok nem felelnek meg a korból ismert írás egyik ismert formájának sem.

Korai értelmezések szerint a szimbólumok egy állatáldozatról szóló szöveget alkottak, amelyet egy templomban hajtottak végre. Egy 2004-es elmélet szerint a jelek inkább egy földvitáról szóló levél részét képezik, amelyet az ókori Anatóliában, a mai Törökországban beszélt luvi nyelven írtak. Más szakértők szerint a szöveg azonban hettita vagy egyiptomi nyelven íródott, de azt sem zárják ki, hogy egy istennőhöz szóló ima vagy temetési himnusz lehet, egy egyelőre ismeretlen nyelven.

Érdemes elolvasni:

• Egy tucat csontváz került elő a jordániai Petra kincstára alól
• Valódi természeti katasztrófa inspirálhatta a Ragnarököt, a vikingek világvégéjét