Pörgesd meg a 17. századi halál rulettkerekét, és tudd meg, mi végzett volna veled a múltban

Egy gyakran ismételgetett történelmi tévhit szerint néhány évszázaddal ezelőttig, amint elértük a felnőttkort, már rég a B oldal forgott, és az embereket 40 éves korukban érte a vég.

Valójában már az ókorban is meg lehetett élni azt, amit ma magas életkornak tartanánk. Sőt, Gorgiasz ókori görög filozófus 105 éves koráig élt, de II. Ramszesz egyiptomi fáraó is 90 éves lehetett halálakor.

Persze ez csak akkor volt lehetséges, ha túlélték a gyermekkor fenyegető veszélyeit, majd minden más megpróbáltatást, ami azután egész életükben érte őket.

A halál nem mindig fiatalon érte a múlt embereit

A pestis Londoban 1665-ben. Fotó: Wikimedia Commons

A tizenhetedik század közepén, amikor az ipari forradalom még csak gyerekcipőben járt, ilyen és ehhez hasonló veszélyforrások közé tartozott a gyomorfájás vagy gyomorleállás, az isiász, az ödéma, a tüdővész, vagy más néven a tuberkolózis, és végül, de nem utolsó sorban, minden középkori ember réme, a pestis.

Ez az információ egy londoni jegyzékből származik, amely „a város összes községének halálozási számláját tartalmazza az 1665. augusztus 15-22. közötti hétre vonatkozóan, amikor a 130 jelentkező egyházközségből 96-ot megfertőzött a pestis”, derül ki az Open Culture beszámolójából.

Neil MacGregor brit művészettörténész és író a Slate-nek elmondta, hogy „a számlák körülbelül egy pennybe kerültek, és nagy példányszámban adták ki őket”.

Azonban „ha az akkori orvosok bizonytalanok voltak a halál okait illetően, akkor azok, akik a halálesetek számlákhoz való összeírásával voltak megbízva, még inkább azok voltak”, aminek eredményeképpen olyan homályos kategorizálások születtek, mint „ágyhoz kötött”, „rémület”, „letargia” és „túlsúly”.

És éppen ezekhez kapcsolódik az a weboldal, amellyel megtudhatjuk, milyen sorsot szánt volna nekünk az élet a 17. században. Ez egy olyan webes alkalmazás, amely gyorsan végigjárja a halálozási számlákat és az azokban felsorolt esetek okait. Az egyik ilyen például az 1665 március 28-án bekövetkezett, forrázásból adódó haláleset, amely a St. Andrew templomban történt meg.

Az eredményei talán nem tükrözik annak matematikai valószínűségét, hogy mi végezhetett egy adott londoni lakossal abban az évben, de mindezen esetek jobb képet adnak az akkori életről. A 17. századi halálrulett szimbolikus kerekét – mivel nem forog, hanem a londoni jelentésből szemezget találomra – ITT lehet “megpörgetni”.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat