Kik voltak a cro-magnoni emberek, és mi lett a sorsuk?

A cro-magnoni emberek az utolsó jégkorszak idején, kb. 40-10 ezer évvel ezelőtt éltek Európában. A nevüket eredetileg a franciaországi Cro-Magnon sziklafaláról kapták, ahol az 1860-as években felfedezték a csontvázaikat.

A tudósok ma már korai modern emberként vagy anatómiailag modern emberként emlegetik őket, de kik voltak ők, és mi lett a sorsuk? Az első cro-magnoni csontokat 1868-ban fedezték fel egy délnyugat-franciaországi útépítés során, ahol négy felnőtt és egy csecsemő maradványai kerültek elő. A sziklafalon jól látható, hogy kagylókból és állatfogakból készült medálokat és nyakláncokat tartalmazó díszek helyeztek el rajta. Emiatt a kutatók kezdetben úgy vélték, hogy a lakókat szándékosan temették el a menedékben, mintha csak egy sírhelyet alakítottak volna ki belőle, írja az IFLScience.

Cro-magnoni ember koponyája. Forrás: Wikimedia Commons

Az első kutatások során a tudósok összehasonlították a csontvázakat az Angliában, majd később Franciaországban talált neandervölgyiek csontvázaival, és arra a következtetésre jutottak, hogy a cro-magnoni példányok eléggé eltérnek tőlük ahhoz, hogy saját elnevezést érdemeljenek. Az antropológia fejlődése, valamint az emberi evolúció megismerése után megállapították, hogy ezek az emberek lényegében modern emberek voltak, és szinte megkülönböztethetetlenek a mai emberektől. Éppen ezért a cro-magnoni kifejezés a 20. század végére szinte teljesen eltűnt, mivel a korai modern ember egy nagyobb populációjának egyik csoportja voltak, akik a felső paleolitikum idején vándoroltak Európán, Ázsián és Afrikán keresztül.

A cro-magnoni emberek anatómiailag nagyban hasonlítottek hozzánk, és akár 30 centiméterrel is magasabbak lehettek a neandervölgyieknél. A csontvázuk alapján kemény, fizikailag megterhelő életmódot folytattak. A barlangban talált Cro-Magnon 1, egy felnőtt ember koponyája gombás fertőzés jeleit mutatja, míg a többiek közül néhánynak a nyakán összenőtt csigolyák voltak, amelyek valószínűleg traumás sérülésekből származhattak, sőt, az egyik feltárt nő a jelek szerint törött koponyával élt. Nehéz meghatározni, hogy a cro-magnoniak meddig éltek, és mi történt velük. Feltehetően fokozatosan beolvadtak a később érkező európai népességbe.

A nehéz körülmények ellenére bonyolult társadalmi struktúrákban éltek, és gyakran csillogtatták meg művészi készségeiket. A régészek csontból, kőből és agancsból készült kifinomult eszközöket, valamint művészi alkotásokat is találtak barlangfestmények, ékszerek, díszített leletek és faragványok formájában. A cro-magnoni ember ismert a legkorábbi állat- és emberábrázolások, valamint az absztrakt minták megalkotásáról. Ezek betekintést nyújtanak a hitvilágukba, és mindennapi életükbe. Az általuk hátrahagyott bizonyítékok jelzik, hogyan fejlődött az ember Európában, és bemutatnak néhány olyan viselkedési formát és vonást, amelyek ma is fajunk jellegzetes vonásai.

Érdemes elolvasni:

• Tutanhamon halotti maszkját valójában lehet, hogy nem neki szánták
• Mit keres egy bambuszból készült szekér a Svájci-Alpokban?
• Sokkal hamarabb is eljuthatott a koka Európába, mint ahogy a történészek eddig gondolták