Honnan ered a malacpersely?

Malacperselynek, vagy más néven éremgyűjtőnek nevezett eszközök nemcsak malac formájában léteznek, hanem számtalan különböző alakban, méretben és színben is megtalálhatod őket.  Amit talán nem tudsz, hogy gyökerei egészen a középkorba nyúlnak vissza, ezen belül is Angliába. Ma már mindenki találkozott valamilyen formájú malacpersellyel. Sok gyermek polcán ott figyel, hogy összegyűjtse a születésnapi pénzt vagy a szülőktől kapott zsebpénzt. De honnan ered a modern malacpersely? Először nézzük meg a pénz és az érmek tárolásának ötletét, mielőtt alaposabban megvizsgálnánk a a mai, általunk ismert és kedvelt malacperselyek fejlődését.

A malacpersely története

Forrás: Wikipedia Commons

A valódi malacpersely születése a középkorhoz köthető. Azonban az érmek tárolásának ötlete, egy „bankban” vagy valamilyen edényben, ennél sokkal régebbi. Ez a templom formájú pénzdoboz a világ legrégebbi fennmaradt pénz tárolója, amely a 2. századból származik egy görög gyarmatról. A berlini Állami Múzeum Antikgyűjteményének része. Más hasonló tárolók Pompejihez hasonló helyekről kerültek elő, hogy fizikai érméket, mint a drachmát vagy tetradrakhmát tartsanak bennük írja a The Collector.

A pénzkezelés, vagyis a pénz nyilvántartásának rendszere már az időszámításunk előtti években elkezdődött. Athénban ebből az időszakból már hitelnyújtásról találhatók feljegyzések. Néhányan évi 12%-os kamatra juthattak pénzhez. Az általuk kidolgozott rendszer segítette a görög gazdaságot, majd később a római időszakra is átterjedt.

Középkori bankok

A modern bankok a középkorból erednek. Akkoriban három fő típusú bank vagy „bankár” létezett: a kereskedői bankárok, a pénzváltók és a zálogházak. A „bank” szó az olasz „banco” szóból származik, ami padot jelent, mivel a pénzmozgás akkoriban egy piaci padon vagy pulton történt, nem pedig egy zárt intézményben.

Érdekes módon, bár a bankok fontos szerepet játszottak a gazdaságban és hasznosak voltak az egyének számára, a bankári szakmát lenézték, mint „alantas” hivatást. A bankárokat bűnösöknek, gonosznak és kapzsinak tartották, különböző irodalmi művekben írtak róluk mint akik ártatlan embereket manipuláltak amit a papok és a klérus is bátorított.

Malacperselyek

Hogyan váltak a malacformájú perselyek ilyen népszerűvé? Miért kezdték el gyermekeknek ajánlani, így kapva a „malacpersely” nevet? A „malacpersely” kifejezés a középkori „pygg” szóból ered. A pygg egy olyan agyagféle volt, amelyet a háztartásban különböző tárgyak, például edények és tálak készítésére használtak, és jellegzetes narancssárga színe volt. Mivel akkoriban még nem léteztek bankok, a pénzt otthon kellett tárolni. Azokat az edényeket, amelyekben a fennmaradó aprópénzt tartották, „pygg jar”-nak hívták. Eredetileg a „pygg” szót „pug”-ként ejtették, mivel a szász kiejtés szerint, de az idő múlásával a kiejtés változott, és végül „pig” (malac) lett.

A korai pénzbankokban nem voltak olyan lyukak, amelyeken keresztül ki lehetett venni a pénzt a malacból. Ahhoz, hogy hozzáférjünk a pénzhez, szét kellett törni a malacperselyt, ami a „bank széttörésének” eredetét adja. Éppen ezért a sértetlen terrakotta perselyek megtalálása nehéz eset, és rendkívül értékesek. Az egyik, amely több mint 500 éves volt és Majapahitból származott, 10 000 dollárért kelt el egy aukción.

Ma a malacperselyeket a szerencse szimbólumának tartják, és ajándékként adják, különösen gyermekeknek. Az egyik oka annak, hogy a malacperselyek alakja kicsi, kerek, könnyű és aranyos lett, az volt, hogy a fiatalabb gyermekek számára népszerűsítsék, és könnyen meg tudják fogni őket. Ez lehetőséget ad a gyerekeknek arra, hogy megtanuljanak takarékoskodni és pénzügyi műveltséget szerezzenek. Ma már nem szükséges, hogy a malacperselyek malac formájúak legyenek, és számos különböző alakban, méretben, színben és anyagban kaphatók. Az idő múlásával jelentős változásokon mentek keresztül, eltávolodva az eredeti agyagedények formájától.

A középkor elején a disznókat élelmiszerforrásként tartották számon, bár nem ők voltak az egyedüli húsfajta, és nem is a legnépszerűbbek (ez a marhahúsra vagy juhhúsra vonatkozik). A disznókat koszos és kapzsi állatoknak tartották, és ezt a hírnevet sok történetben és mesében is megjelenítették. Az első disznóformájú persely az 1100-as években bukkant fel, legalábbis amennyire tudjuk. Bár nem olyan aranyos malac volt, mint amilyet ma elképzelünk, inkább egy vaddisznóhoz hasonlított.

Ezt is érdemes elolvasni:

A jövő pénze: hogyan terjednek világszerte a digitális valuták?

Rendkívüli hírek: egyszerű passzív jövedelem ötlet, hogy segítsen növelni a vagyonát 2024-ben

Kiemelt kép: Depositphotos.com