Tudod, mi a barbakán? Megmutatjuk a megmaradt magyarországi barbakánokat

A siklósi várkapu, Fotó: Mayer Jácint

A barbakán a várépítészet egyik igen csinos eleme. Tulajdonképpen egy különálló bástya, mely egy fallal övezett folyosóval, egy nyaktaggal kapcsolódik a várfal kapujához. Ez a védmű így a külső kapu egy előkapu szerepét is betölti. A mai Magyarországon ennek köralakú változatai maradtak fenn.

Siklós, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

A 15. század közepétől az európai haditechnikai fejlődésben fontos szerepet kapott a kézi tűzfegyverek és a tüzérség elterjedése, fejlődése, melynek szerepe a 16. század első felében tovább növekedett. Mindez alapvető hatással volt az erődítések fejlődésére, mind a falak ellenállóképessége, mind a rajtuk alkalmazott tűzerő tekintetében.

A török veszély megjelenésével a magyarországi hadiépítészet átalakulása is megkezdődött. Az újonnan átalakuló védművek fejlődése kezdetben a kézi lőfegyverekhez igazodott, majd egyre inkább az ágyúhasználat elleni védelem lett hangsúlyos.

A barbakán összekötő folyosója, Fotó: Mayer Jácint

Az oszmán haderővel először érintkezésbe kerülő Magyarország déli, határ menti régiójában hamar megjelentek az itáliai és a török erődépítészet újkeletű hatásai, ami azt jelzi, hogy a török sereg akkor igen fejlettnek számított a tűzfegyverek, ezen belül a tüzérség alkalmazása terén.

A barbakánok elsődleges célja az volt, hogy az ellenségnek a kapu ellen irányuló, merőleges támadását elhárítsa, és a támadás irányát amennyire csak lehet, a védőfallal párhuzamos irányba terelje, melyet a tornyokból és nyaktagjaikból tudtak koncentráltabban tűzfegyvereikkel fedezni. Az ilyen védművek általában felvonókapuval és hátsó híddal ellátott épületek voltak, körülötte vizes-, vagy szárazárok húzódott.

Nándorfehérvár, Zindan-kapu, Fotó: Mayer Jácint

Az ország kulcsának számító déli végvár, Nándorfehérvár mutatós kéttornyos barbakánja ma is a vár büszkeségének számít. Megemlítjük a közeli érseki székhelyet, Bács várát, melyet Várday István érsek teljesen újjá építtetett a 15. század második felében. A téglavár kapujának többrétű védelmét itt is előretolt toronnyal oldották meg.

Bács várának romos barbakánja, Fotó: Mayer Jácint

A mai Magyarország területén épségben – szűken véve – ma három ilyen típusú épületet látogathatunk meg.

A pécsi barbakán

A pécsi egy gótikus stílusú barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. Ebből a típusú köralakú bástyából kettő létezett és a várat magát összekötő nyaktagjaik puskalőrések által védték a szárazárkot. A 15. század végi vagy 16. század elején létesített védművek a hajdani püspökvár falrendszerének részét képezték. A középkori püspökvárat, a 15. század utolsó évtizedében és a 16. század első negyedében, Ernuszt Zsigmond és Szatmári György püspökök korszerűsítették, és tették alkalmassá a tűzfegyverekkel folytatott harcra. A vár ellenállóképességét a tornyain, kiszögellésein kívül pedig a falakkal együtt a már említett széles szárazárok növelte.

A pécsi 15-16. századi barbakán, Fotó: Mayer Jácint

A siklósi barbakán

A pécsihez hasonló barbakán épült fel, feltehetően az 1510-es években, a közeli Siklós várában, Perényi Imre nádor rezidenciáján. A két egymáshoz közeli erődítés épületének esetében feltételezhetjük az egymásra gyakorolt hatást. A belső vár kapuját védő, kör alakú építmény 8,2 méter átmérőjű, falának vastagsága 1,35 méter. Először a pártázatos, magas védőfallal takart védőfolyosóra vagy más néven gyilokjáróra kapaszkodtunk fel, ahova a barbakán belsejéből vezet a lépcsősor. A hazánk területén ritkaságszámba menő ép vár bejárati kapuja és a vár védelmében betöltött szerepe talán itt tanulmányozható a leginkább. A köralakú bástyák kialakításai, tűzterei a várfalak bejárhatóságával itt mutatják a legteljesebb képet.

A siklósi barbakán védelme, Fotó: Mayer Jácint

Nagyvázsony

A vár méretéből és sokkal gyengébb védelmi adottságaiból adódóan ezektől eltérő jellegű Vázsonykő 1500 környékén épített barbakánja. Itt jól láthatóan nem merülhetett fel, hogy a védőműveknek komoly, a falak rombolására képes ostromtüzérséggel kellene szembenézniük.

A vázsonyi barbakán hídja, Fotó: Mayer Jácint

A várfalak itt kisméretű kerek saroktornyokkal rendelkeznek, melynek kapujához kívülről külső árokkal övezett, több lőréssorral és külön kaputoronnyal ellátott U alakú barbakán kapcsolódik. Az előretolt kapuvédmű kulcslyuk alakú lőrésekkel rendelkezik, és kisebb erejű támadások elhárítására alkalmas. A vár belsejében álló lakótorony tetejét nagyméretű ágyúlőréses pártázat zárja le, ahonnan a fő tűzerő lehetett hatékony.