Az amerikai Utah állam területén számtalan dinoszaurusz-fosszília található, de az egyik legapróbb lelet az, amelyik kulcsfontosságú lehet a gerincesek eredetére vonatkozóan.
A Harvard Egyetem paleontológusai, Rudy Lerosey-Aubril és Javier Ortega-Hernández egy 500 millió éves maradványt tártak fel, amely szerintük választ adhat a gerincesek eredetét övező rejtélyekre.
A hiányzó láncszem lehet a gerincesek történetében?
A kutatók a Nuucichthys rhynchocephalus nevű, egy alig 2 centiméter hosszú fosszíliát Marjum-formációjában találták, a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányukban pedig részletezték, hogy miért tartják ezt a fosszíliát globális jelentőségűnek.
A kutatók szerint ez az első olyan puhatestű gerinces, amelyet Észak-Amerika dinoszauruszleletekben gazdag Nagy-medencéjében találtak. A fosszília uszony nélküli, torpedó alakú testtel rendelkezik, amelyhez orrszerű fej és oldalsó szemek társulnak.
Az 500 millió éves, csontok és fogak nélküli primitív hal meglepően fejlett anatómiai jellemzőket mutat, derül ki a Popular Mechanics beszámolójából.
A tanulmány szerzői szerint a szemek elhelyezkedése és az uszonyok hiánya alapján a Nuucichthyst pelágikus élőlényként rekonstruálták, amely korlátozott úszási képességekkel rendelkezett, így a vízben többnyire szabadon lebegett.
Utah kulcsszerepet játszik az állati élet hajnalának dokumentálásában. Lerosey-Aubril elmondta, hogy Utah elképesztő paleontológiai archívumnak ad otthont.
Az állam híres a látványos dinoszaurusz-maradványairól, de kevesen tudják, hogy az állati élet eredetének tanulmányozásához is az egyik legfontosabb régió.
Az apró fosszília rengeteg információval szolgálhat a továbbiakban
A kutatók szerint az új fosszília rávilágít az állati élet evolúciójára a kambriumi robbanás idején, amikor az állatok először váltak a tengeri ökoszisztémák meghatározó szereplőivé.
A korai gerincesek fosszíliáinak nyomon követése azonban nehéz, mivel ezek az élőlények nem rendelkeztek olyan csontokkal és porcokkal, amelyek megőrződhettek volna.
Lerosey-Aubril szerint a Nuucichthys sok, a modern gerincesekre jellemző tulajdonságokkal rendelkezett, de nem mindegyikkel. Az állat ugyanis egyfajta „ősgerinces” lehetett, amely az állatok fejlődésének kezdetét jelölte.
Kulcsfontosságú nyomokat találtak, például az izmok elrendezését, a bonyolult szemeket és a légzéshez és táplálkozáshoz szükséges struktúrákat tartalmazó kopoltyúüreget.
Az uszonyok hiánya tovább növeli a fosszília érdekességét. Ez az első olyan fosszília, amely biztosan igazolja, hogy az ősgerincesek uszonyok nélküliek voltak. Korábbi kanadai leletek már utaltak erre, de azok nem voltak elég jó állapotúak a kérdés megválaszolásához.
„Ezek a korai halak nyilvánvalóan nem voltak gyors úszók” – mondta Lerosey-Aubril. „Valószínűleg a tenger felső rétegeiben éltek, és időnként testük hullámzó mozgásával jutottak el a planktonban gazdag területekre.”
A kutatók remélik, hogy a felfedezés révén újraalkothatják a kambriumi robbanás egyes részleteit – azt az 530 millió évvel ezelőtt kezdődött időszakot, amely sokak szerint az állati sokféleség gyors gyarapodását hozta el.
A most megtalált lelet a Utah-i múzeum több ezer kambriumi fosszíliájának egyike, így várhatóan további segítséget nyújthat a korszak megértéséhez.
Érdemes elolvasni:
- Mentális térkép a levegőben: így használják a vándormadarak a Föld mágneses terét GPS-ként
- 24 év után azonosították a kutatók ezt a rejtélyes tengeri csigafajt
- Egy biológus elárulta, szerinte melyik faj fogja uralni a Földet, miután az emberiség eltűnik
Source: