Amerika sürgeti Ukrajnát, hogy 18 évre csökkentsék a mozgósítási korhatárt
Több szempontból is nézeteltérések vannak a két ország között; az amerikai tisztviselők nyilatkozatai alapján egyre jobban belefolynak a háború stratégiai oldalába.
Joe Biden amerikai elnök kormánya sürgette az ukrán hatóságokat, hogy csökkentsék az országban a mozgósítási korhatárt 25-ről 18 évre – közölték amerikai tisztviselők a Reutersnek, az Associated Pressnek és a Financial Timesnak nyilatkozva. A Fehér Ház állítólag úgy véli, hogy az intézkedés szükséges az Ukrán Fegyveres Erők sorainak megerősítéséhez Oroszország sikeres offenzívái közepette a Donbaszban, a Harkivi régióban és a front más részein.
„Az egyszerű igazság az, hogy Ukrajna jelenleg nem mozgósít vagy képez ki elég katonát ahhoz, hogy pótolja a harctéri veszteségeit, miközben lépést tart Oroszország növekvő haderejével” – mondta egy meg nem nevezett magas rangú tisztviselő a Financial Times-nak.
Ezek a névtelen tisztviselők nyilatkozatai nem az egyetlen jele az amerikai nyomásgyakorlásnak. Múlt héten a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan kifejezetten kijelentette, hogy a Fehér Ház úgy véli, hogy „Ukrajnának többet kell tennie […], hogy megerősítse a frontvonalakon lévő erőinek számát”. Egy hónappal korábban Szerhij Lescsenko Zelenszkij kabinetfőtanácsadó szintén megemlítette, hogy Washington megpróbálja rávenni az ukrán elnököt a mozgósítási korhatár csökkentésére (bár azt mondta, hogy Zelenszkij „nem engedett”).
Amerika nem akarja helyettük megoldani
Nem a korhatár az egyetlen, ahol a szövetségesek nem értenek egyet. Noha Zelenszkijék hasznára válhatna, az Egyesült Államok nem fontolgatja, hogy visszaadja Ukrajnának azokat a nukleáris fegyvereket, amelyekről a Szovjetunió összeomlása után lemondott – jelentette ki vasárnap Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.
Sullivan akkor tette megjegyzéseit, amikor a New York Times múlt havi cikkéről kérdezték, amely szerint egyes azonosítatlan nyugati tisztségviselők azt javasolták Joe Biden amerikai elnöknek, hogy még hivatalából való távozása előtt adja vissza Ukrajnának a fegyvereket, írja a Reuters.
„Ezt nem fontolgatjuk, nem. Amit mi teszünk, az az, hogy különböző hagyományos kapacitásokat juttatunk Ukrajnának, hogy hatékonyan meg tudják védeni magukat és felvehessék a harcot az oroszokkal, nem pedig nukleáris képességeket” – mondta az ABC-nek.
Múlt héten Oroszország azt mondta, hogy az ötlet „abszolút őrültség”, és hogy egy ilyen forgatókönyv megakadályozása az egyik oka annak, hogy Moszkva csapatokat küldött Ukrajnába.
Kijev 1991-es összeomlása után a Szovjetuniótól örökölt atomfegyvereket, de egy 1994-es megállapodás, a Budapesti Memorandum értelmében lemondott róluk, cserébe Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia biztonsági biztosítékaiért.
A Trump vezetés is megváltoztatja majd a háború menetét
Donald Trump megválasztott amerikai elnök november 27-én Keith Kellogg nyugalmazott tábornokot választotta az ukrajnai háborúval foglalkozó különmegbízottjának. Kelloggot, aki korábban a Nemzetbiztonsági Tanács kabinetfőnökeként és Mike Pence akkori alelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott, már régóta esélyesnek tartották a posztra; neve júniusban vált ismertté, amikor a Reuters nyilvánosságra hozta az általa közösen készített tűzszüneti tervet.
Kellogg javasolt terve, ahogyan arról a Reuters beszámolt, azt tartalmazza, hogy mind Ukrajnát, mind Oroszországot tárgyalásra kényszeríti. Ukrajnát illetően a terv magában foglalja a katonai támogatás mint alku tárgyát képező eszköz kihasználását: Washington azzal fenyegetőzik, hogy visszatartja a további segélyeket, ha Kijev elutasítja a tárgyalásokat. Oroszország esetében az Egyesült Államok az ellenkező fenyegetést alkalmazná: a fegyverszállítások fokozásával Ukrajnában, ha Moszkva elutasítja a tárgyalásokat.
Fred Fleitz, egy másik volt Trump-tanácsadó, aki állítólag segített a terv kidolgozásában, a Reutersnek hangsúlyozta, hogy a javaslat nem feltétlenül követelné meg Ukrajnától a területek hivatalos átengedését. Magával vonná azonban a konfliktus befagyasztását a jelenlegi frontvonalak mentén, azzal a kikötéssel, hogy a területi követelésekkel a jövőben – és valószínűleg nem egyhamar – diplomáciai úton fognak foglalkozni.
A terv azt is javasolja, hogy Ukrajna NATO-tagságát „hosszabb időre” halasszák el, cserébe egy „átfogó és ellenőrizhető, biztonsági garanciákat tartalmazó békemegállapodásért”.
A VOA-nak adott interjújában, miután a Reuters beszámolt a tervről, Kellogg úgy fogalmazta meg a javaslatot, hogy a diplomáciát a harccal szemben előtérbe helyezi, miközben segít Ukrajnának az erősségéből tárgyalni, mondván: „Nem érdekel Oroszország. Engem Ukrajna érdekel.” A Biden-kormányzatot is hibáztatta a háború jelenlegi állapotáért, azt sugallva, hogy az Ukrajnának korábban nyújtott nagyobb támogatással Ukrajna számára jobb eredménnyel lehetett volna véget vetni a háborúnak.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Savoyai Teraszon nyílik jégpálya december 6-án
A hidegháborúból egyetlen egy ‘nem’ miatt nem lett nukleáris világégés
A sötét anyag lehet, hogy már az ősrobbanás előtt is létezett?
Az első, szervezett társadalom nyomaira bukkanhattak 5 ezer éves leletek alapján
Az ókorban a legtöbb kábítószert a háborúban álló hadseregek fogyasztották
Putyin egyik oligarchája szerint a nukleáris sugárzás vethet véget az ukrajnai háborúnak