Budapesten kevés olyan iskola működik, amelynek története évszázadokra nyúlik vissza. Az Egyetemi Katolikus Gimnázium azonban büszkén viseli a több mint 300 éves múlt terhét, amely nemcsak az oktatásban betöltött kiemelkedő szerepéről tanúskodik, hanem Magyarország és fővárosunk történetének tükre is egyben.
1687-ben, alig néhány évvel Buda török uralom alóli felszabadítása után, Széchenyi György esztergomi érsek elhatározta, hogy a keresztény nevelést és oktatást megerősíti az újjászülető városban. Egy hármas intézményt alapított, amely papneveldét, nemesi nevelőházat és kollégiumot foglalt magában. Az oktatás a jezsuita szerzetesek irányítása alatt indult meg, akik nemcsak a szellemi nevelésre, hanem a diákok szereplési készségeinek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektettek — írja a PestBuda.
Az iskola első épülete a várban, az egykori török főiskola maradványain épült fel. Bár kezdetben kevés diák látogatta, a képzés színvonala és az elhivatott tanári kar hamarosan vonzotta a környékbeli előkelő családok gyermekeit.
Növekedés és kihívások
A XVIII. században az iskola jelentősen fejlődött. A diáklétszám folyamatosan növekedett, és az épület bővítésére is szükség volt. Az intézmény a jezsuita rend feloszlatásáig, 1773-ig zavartalanul működött, amikor is a vezetést az állam vette át. Mária Terézia Ratio Educationis rendelete hatására az iskola hatosztályos főgimnáziummá alakult, és szoros kapcsolatot ápolt a budai egyetemmel.
Az új épület születése
A XIX. század második felében a növekvő diáklétszám miatt szükségessé vált egy új, tágasabb iskolaépület megépítése. Az 1872-ben kezdődött munkálatok eredményeként Lippert József tervei alapján egy neoreneszánsz stílusú, reprezentatív épület született a mai Szabó Ilonka utcában. Az iskola 1876-ban költözött ide, és a következő évtizedekben a budapesti oktatás egyik meghatározó intézményévé vált.
Viharos XX. század
A második világháború idején az iskola súlyos károkat szenvedett. Bár az épületet helyreállították, sok díszítőelemét elvesztette. Az államosítás következtében az intézmény megszűnt, és más oktatási célokat szolgált.
A rendszerváltás után, 1997-ben alapították újra az Egyetemi Katolikus Gimnáziumot. Az épület részleges visszakapásával kezdődött meg a munka, majd 2001-re teljesen visszanyerte eredeti helyszínét.
Hagyomány és megújulás
Az Egyetemi Katolikus Gimnázium ma is hű maradt alapítójának céljaihoz. A hagyományos keresztény értékek és a minőségi oktatás egyaránt meghatározzák mindennapjait. Az épületben kialakított kápolna és a katolikus művészeti alkotások is ezt az örökséget tükrözik.
Ez az iskola nemcsak múltjával, hanem jelenével is kiemelkedő helyet foglal el Budapest történetében. Egy olyan intézmény, amely a történelmi viharokat túlélve ma is értékes alapokat ad a jövő generációinak.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Nagy Sándor legalább 20 várost nevezett el magáról, de lehet akár 70-et is
4 napig Kazahsztán volt az egész Szovjetunió, mielőtt teljesen megszűnt volna
