Egy új tanulmány szerint alapos módosításra van szükségük a biológiakönyveknek
Egy új, provokatív kutatás azt állítja, hogy a biológiai tankönyvek jelentős módosításokra szorulnak, mivel az idegsejtek axonjait eddig tévesen ábrázolták.
A kutatás szerint az axonok, amelyek az idegsejtek közötti jelátvitelt végzik, nem csupán sima, hengeralakú csövek, hanem bonyolultabb szerkezettel rendelkeznek. Az új felfedezés a kaliforniai San Diegó-i Kaliforniai Egyetem és a Johns Hopkins Egyetem orvosi karának kutatói által alkalmazott fejlett képalkotó technikák révén született, akik az egér agysejtjeinek nanoméretű szerkezetét vizsgálták.
Újra kell írni a biológiakönyveket?
A kutatók felfedeztek egy gyöngysorra hajazó struktúrát az axonokban. Ez azt jelenti, hogy ezek nem csupán egyenes, sima hengerekként jelennek meg, hanem szélesebb, gömbölyded szegmensek – a gyöngyök – váltják egymást, melyek vékonyabb, szálas összeköttetéseket – vagyos a gyöngysor vezető szála – kapcsolnak össze. Az új megfigyelés alapja, hogy az axonok belső szerkezete a hagyományos mikroszkópos technikák által korábban ábrázolt sima, tésztaszerű alaknál sokkal összetettebb.
A Nature Neuroscience folyóiratban megjelent kutatás vezetője, Shigeki Watanabe, a Johns Hopkins Egyetem docense elmondta, hogy ez a felfedezés alapjaiban rengeti meg az axonok szerkezetéről alkotott évszázados elképzeléseket. Watanabe szerint az axonok szerkezetének megértése kulcsfontosságú a szinapszisok és az agyi sejtek közötti jelátvitel jobb megértésében, mivel ezek az idegsejtek kapcsolatot biztosítanak az agyban, elősegítve a tanulást, a memóriát és más agyi funkciókat.
A kutatásban alkalmazott fejlett technológia, a nagynyomású fagyasztásos elektronmikroszkópia lehetővé tette az axonok szerkezetének pontosabb megfigyelését. A fagyasztásos technika előnye, hogy megőrzi a szövetek alakját, míg a hagyományos módszereknél a szöveteket fixálják és kiszárítják, ami torzíthatja a képet.
Nem mindenkit nyűgözött le az új módszer
Bár az új eredmény izgalmas, a tudományos közösség nem minden tagja fogadta el azonnal a kutatás eredményeit. Egyes szakértők, mint például Pietro De Camilli, a Yale Egyetem idegtudósa, arra figyelmeztetnek, hogy a gyors fagyasztás is torzíthatja az eredményeket, míg Tung Vang, a ShanghaiTech Egyetem idegtudósa szerint az axonok morfológiája állandóan változik a élő állatokban, ami szintén befolyásolhatja az eredményeket.
A kutatás szerzői azonban magabiztosak, és remélik, hogy az emberi axonokban is megerősítik majd az eredményeket, például agyműtéten átesett betegek vagy neurodegeneratív betegségben elhunyt személyek agyszöveteinek elemzésével.
Érdemes elolvasni:
