Meglepő kincsre bukkantak egy elfeledett Árpád-kori várban

Kincsesbányán váratlan leletet hozott a terepi kutatás.

A Szent István Király Múzeum régészei és önkéntesek több mint 300 ezüstérmét találtak Kincsesbányán egy olyan vár udvarán, amit eddig nem kutattak, számolt be róla az fmc.hu hírportál.

A Fejér vármegyében fekvő Kincsesbánya határában terepi kutatást szerveztek, amiben együttműködött a Szent István Király Múzeum, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a Vaskapu Vár Baráti Kör és a település közössége, írja közleményében az Önkormányzati Kommunikációs Központ (ÖKK). A közös munkának pedig meglett az eredménye: az elfeledett Árpád-kori magánvár területén ezüstérmék kerültek elő.

A kincs érintetlen állapotban van. Különlegessége, hogy az Árpád-kori leletek többségével ellentétben ez nem a tatárjárás alatt, hanem már utána keletkezhetett.

„Nagy meglepetésre egy bolygatatlan kincs került napvilágra. Mindenki azt gondolja, hogy az Árpád-kori kincsek egy jelentős része a tatárjáráshoz kötődik. Ebben az esetben egyelőre azonban úgy tűnik az előzetes terepi meghatározás alapján, hogy nem IV. Bélához, hanem V. Istvánhoz köthető az utolsó érme a kincsleletben, tehát már a tatárjárás utáni időszakban vagyunk” – mondta el Kovács Loránd Olivér, a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója.

A terepen 120 körüli érmét sikerült megszámolni, amik egy edény körül voltak elszóródva. A kerámiaedényben további érméket rejtettek el még évszázadokkal ezelőtt, amik most szintén feltárásra kerültek. A leletet a földből kiásva egy restaurátorműhelybe szállították.

Mi derült ki a kincsről?

Az érmék egymáshoz tapadva koncentrálódtak, kicsit visszafordulva. Ez utalhat arra, hogy ezek valaha egy közös erszényben vagy szütyőben voltak, emelte ki Döbröntey-David Szilvia fém-ötvösrestaurátor művész.

Elmondása szerint a restaurátorműhelyben többek között anyagösszetétel-vizsgálatot is végeztek szakemberek, ami során megállapították, hogy az érmék ezüstből készültek. Eddig közel 300 ilyen érme tartozik a kincshez, de még több darabot rejt a kerámiaedény.

„Az in situ bontás mindig a legizgalmasabb feladat, hiszen itt arra is törekszünk, hogy a legtöbb információt megszerezzük a tárgyakról, akár a készítéstechnikával, akár pedig ezeknek az érméknek az elhelyezésével kapcsolatban. Abban reménykedünk, hogy esetleg az összetapadt érmék között találunk olyat, ahol szervesanyag-maradványt vagy szervesanyag-lenyomatot látunk” – árulta el a folyamatról Döbröntey-David.

A különleges leletet a restaurálást követően a nagyközönség számára is bemutatja a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, és a kutatás folytatását is tervezik.

Ez is érdekelhet:

• A Vörös Sün Ház: Budapest legöregebb használatban lévő épülete
• Magyarország legnagyobb lakóépülete annyi lakosnak ad otthont, mint egy kisebb település