• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Szerkesztőség Szerkesztőség · 2024.12.25.
· MIX

9 ezer éve kísérti az emberiséget a szifilisz, most pedig végre kiderülhetett, honnan származik

A szifilisz – amely meghatározó szerepet játszott az emberiség történetében – eredete máig az egyik legvitatottabb rejtélyek közé tartozik. Az ókori DNS-sel kapcsolatos legújabb felfedezések viszont közelebb vihetnek ahhoz, hogy megtudjuk, honnan származik a hírhedt betegség.

Az első dokumentált szifiliszjárvány 1495-ben robbant ki, amikor VIII. Károly francia király serege visszatért olaszországi inváziójából. A katonákat egy titokzatos, testüket elcsúfító betegség sújtotta, amely gyorsan terjedt Európában. A tudósok sokáig nem tudták eldönteni, hogy a betegség európai eredetű betegség volt-e, amely már Kolumbusz előtt is jelen volt, vagy az újvilági utazások során érkezett Európába Amerikából.

A kutatók sokáig nem tudták, honnan származhat a szifilisz

A Dr. Kirsten Bos, a Max Planck Intézet kutatójának vezetésével végzett áttörés jelentős kutatás régészeti maradványokat elemzett Amerikából. A csapat DNS-t vont ki a megmaradt csontokból és fogakból, amelyek némelyike akár 9 ezer éves is lehet, és rekonstruálták a Treponema pallidum – a szifilisz és rokonai, például a frambőzia – baktériumcsaládjának genomszerkezetét.

szifilisz betegség történelem

A szóban forgó baktérium, a Treponema pallidum. NIAID

A tanulmány kimutatta, hogy az ókori maradványokban talált T. pallidum törzsek közös őssel rendelkeznek a ma is keringő modern szifilisztörzsekkel. Ezen eredmények alapján a szifilisz valószínűleg Amerikából származik, és onnan terjedt el az egész világon. Dr. Bos szerint ez egy olyan időszak volt, amikor az amerikai emberek földrajzilag és biológiailag elszigeteltek voltak, ami megerősíti a baktérium újvilági eredetének lehetőségét.

Miközben a kutatás erősen köti a betegséget Amerikához, rávilágít arra is, hogyan vált a betegség globális problémává. Az európai terjeszkedés és az emberkereskedelem a gyarmati időszak során valószínűleg hozzájárult a betegség elterjedéséhez Európában, Afrikában és más tájakon.

A szifilisz a T. pallidum által okozott csoporthoz tartozik. Rokonai elsősorban egyenlítői területeken előforduló trópusi betegségek, amelyek evolúciója segíthet megérteni, hogyan befolyásolták az emberi migrációk és kölcsönhatások azok terjedését. A csontmaradványok radiokarbonos kormeghatározásával a kutatók követték a T. pallidum evolúcióját. A rekonstruált genomok közös ősre utaltak, amely körülbelül 9 ezer évvel ezelőtt élt, megelőzve bármely transzatlanti utazást, és erős érvet szolgáltatva az amerikai eredet mellett.

A felfedezések ellenére a szifilisz eredetének rejtélye továbbra sem teljesen megoldott. Dr. Bos hangsúlyozza, hogy a történet még mindig hiányos a korlátozott adatforrások és az ókori DNS értelmezésének bonyolultsága miatt. A felfedezés azonban jelentős lépést jelent a kirakós összeállításában.

A tanulmány remekül bemutatja az emberi történelem és a betegségek közötti kapcsolatot. Azáltal, hogy megértjük, hogyan jelentek meg és terjedtek el a szifiliszhez hasonló fertőzések, a tudósok alapvető betekintést nyernek az emberi migráció, kölcsönhatások és egészség összefüggéseibe. Ezek az eredmények új kapukat nyitnak az ókori betegégek kutatásában, értékes eszközöket biztosítva a kórokozók emberi populációk melletti fejlődésének tanulmányozására.

Miközben a szifilisz pontos eredete továbbra is vita tárgya, ez a felfedezés rávilágít arra, milyen erős eszköz a modern tudomány az ókori múlt és a jelenkori kérdések összekapcsolásában. A szifilisz története az emberi mozgás, alkalmazkodás és egymáshoz való kötődés története. Ahogy a tudomány továbbfejti rejtélyeit, mélyebb megért

Érdemes elolvasni:

  • Szakértő: a következő borzalmas világjárvány az Egyesült Államokból indul
  • Ez a férfi egy alig ismert betegség miatt több mint 10 éven keresztül volt saját testének rabja
  • Emberi szuperhősök? Léteznek – a tudósok vizsgálják őket
Írd meg a véleményed, kattints ide és kommentelj!
egészség egészségügy történelem tudomány

Comments are closed.

Érdemes elolvasni

rkk_336x280px
stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
<strong>Küszöbön az európai klímakatasztrófa – ijesztő előrejelzések érkeztek</strong>

Küszöbön az európai klímakatasztrófa – ijesztő előrejelzések érkeztek

Tovább olvasok
Kádár János halálhíre és Nagy Imréék felmentése egy napra esett 1989 nyarán

Kádár János halálhíre és Nagy Imréék felmentése egy napra esett 1989 nyarán

Tovább olvasok
Párbeszédre hívja Ukrajna külügyminisztere Szijjártót

Párbeszédre hívja Ukrajna külügyminisztere Szijjártót

Tovább olvasok
Már csak mi akadályozzuk Ukrajna EU-csatlakozását? Putyin beadta a derekát

Már csak mi akadályozzuk Ukrajna EU-csatlakozását? Putyin beadta a derekát

Tovább olvasok
Vasárnap egy vörös holdfogyatkozásnak lehetünk szemtanúi: mutatjuk, honnan lesz a legjobban látható

Vasárnap egy vörös holdfogyatkozásnak lehetünk szemtanúi: mutatjuk, honnan lesz a legjobban látható

Tovább olvasok
600 éve elfeledett mélypincét találtak a Budai Vár alatt

600 éve elfeledett mélypincét találtak a Budai Vár alatt

Tovább olvasok
Bezár egy népszerű európai repülőtér, budapesti járatokat is érint a változás

Bezár egy népszerű európai repülőtér, budapesti járatokat is érint a változás

Tovább olvasok
Elfelejthetjük a 13%-os béremelést: ennyivel növekedhet a minimálbér 2026-ban

Elfelejthetjük a 13%-os béremelést: ennyivel növekedhet a minimálbér 2026-ban

Tovább olvasok
Kihagyhatatlan: Budapestről indulva három fővárost fedezhetsz fel egyetlen hajóúton!

Kihagyhatatlan: Budapestről indulva három fővárost fedezhetsz fel egyetlen hajóúton!

Tovább olvasok
Nemzeti konzultáció dönthet arról, hogy emeljék-e 140–150 km/h-ra a sebességhatárt az autópályákon

Nemzeti konzultáció dönthet arról, hogy emeljék-e 140–150 km/h-ra a sebességhatárt az autópályákon

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4