Egy új tanulmány szerint a megfelelő körülmények között a hangyák kollektív problémamegoldó képessége felülmúlhatja az emberekét. A Weizmann Tudományos Intézet kutatói azt vizsgálták, hogyan működik a „kollektív kogníció”, és vajon egy csoport képes-e hatékonyabban megoldani bizonyos feladatokat, mint az egyének külön-külön.
A kutatók szerint a biológiai csoportok gyakran egyesítik erejüket a problémák leküzdése érdekében, ám a nem megfelelő koordináció gyakran aláássa az együttműködés hatékonyságát. A csoportos döntéshozatal komplex környezeti tényezői miatt azonban nehéz empirikusan tanulmányozni ezt a jelenséget — írja az IFLS.
„Az egyik kivételt a nagy méretű tárgyak komplex környezetben történő mozgatása jelenti” – írják a kutatók. „Az emberek és a hangyák is kiemelkedően hatékonyan képesek erre a feladatra, mind egyénileg, mind csoportosan, ami ritka lehetőséget biztosít az egyes fajok és csoportméretek problémamegoldó készségeinek összehasonlítására.”
A „zongoraszállítók” kihívása
A kutatás során a Paratrechina longicornis fajhoz tartozó hangyákat és embereket egyaránt egy “zongoraszállítók rejtvénynek” nevezett feladat elé állították. A cél az volt, hogy egy T-alakú tárgyat egy bonyolult labirintuson keresztül mozgassanak át. Míg az emberek a kihívás kedvéért vállalták a feladatot, a hangyákat „becsapták”, hogy azt higgyék, élelmet mozgatnak a fészkükhöz.
A tesztek során mind az emberek, mind a hangyák különböző csoportméretekben végezték el a feladatot. A hangyacsoportok mérete 7 és 80 között változott, míg az emberek kisebb (6–9 fő) és nagyobb (26 fő) csoportokban próbálkoztak. Az összehasonlítás érdekében az emberi csoportoknál korlátozták a kommunikációs lehetőségeket: egyes tesztekben gesztusok és mimika használatát tiltották, míg más esetekben a beszédet is megtiltották.
Egyéni teljesítmény kontra csoportmunka
Nem meglepő módon az emberek egyénileg jobban teljesítettek, mint a hangyák. Azonban, amikor a csoportméret növekedett, a hangyák teljesítménye jelentősen javult, míg az emberi csoportok eredményei gyakran romlottak.
A kutatók megfigyelték, hogy a hangyák „emergens kollektív memóriával” dolgoztak. Ez azt jelenti, hogy a csoport viselkedése mintegy közös rövid távú memóriát hozott létre, amely lehetővé tette számukra, hogy hatékonyan reagáljanak az akadályokra és optimalizálják az útvonalat.
„A nagy hangyacsoportok kollektív kitartást mutatnak, amely rövid távú memóriát eredményez” – magyarázták a kutatók. „Ez az emergens memória nem egyéni tulajdonság, hanem a csoport közös állapotából fakad, ami lehetővé teszi számukra, hogy következetesen keressék a legrövidebb utat.”
Az emberi csoportok korlátai
Ezzel szemben az emberi csoportoknál nem alakult ki hasonló emergens memória. Az emberek gyakran „kapzsi” megoldásokat választottak, például a T-alakot közvetlenül a cél felé húzták, figyelmen kívül hagyva, hogy ezzel hosszabb távon nehezítik saját helyzetüket. Ez a stratégia gyakran rosszabb teljesítményt eredményezett, mint az egyéni próbálkozások.
„Egy hangyakolónia valójában egy nagy család” – mondta Ofer Feinerman professzor. „Minden hangya testvér, közös érdekekkel. Ezért nevezik a hangyakolóniát néha szuperorganizmusnak, amely olyan, mint egy élő test, ahol az egyes ‘sejtek’ együttműködnek.”
A kollektív intelligencia tanulságai
A kutatás rámutatott, hogy míg a hangyacsoportok működése bizonyítja, hogy az egész több lehet, mint részeinek összessége, az emberi csoportok esetében ez nem volt megfigyelhető. „Az emberek esetében a kollektív intelligencia, amelyet gyakran emlegetünk a közösségi hálózatok korában, nem bizonyult hatékonynak a kísérleteink során” – tette hozzá Feinerman professzor.
Ez a tanulmány új perspektívát nyújt a kollektív kognícióról, és rávilágít arra, hogy bizonyos körülmények között az állati csoportok jobban teljesíthetnek, mint az emberek. Ez pedig új lehetőségeket nyithat meg a mesterséges intelligencia és a csoportos döntéshozatal kutatásában.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Így akarták átírni a Himnuszt a Rákosi-korszakban
Nem létező országba került ez a magyar város
