Az ősi piramisok Bosznia-Hercegovinában tényleg léteznek?

Ha Bosznia-Hercegovinára gondolunk, a piramisok valószínűleg nem az elsők, amelyek eszünkbe jutnak. Azonban egy boszniai kisváros, Visoko egyre nagyobb büszkeséggel tekint az úgynevezett „piramisaira”. Ezek a hegyek a tudományos közösség részéről megvetést váltanak ki, miközben a new age turisták jelentős összegeket költenek el ott.

Visoko, amely körülbelül 35 kilométerre északra található Bosznia fővárosától, Szarajevótól, egy dombcsoportnak ad otthont, amely sokak szerint piramisokra hasonlít — írja az Emerging Europe.

Egy vitatott elmélet születése

A helyiek közül többen állítják, hogy ezek a dombok nem csupán véletlenszerű képződmények, hanem emberi kéz alkotta piramisok. Semir Osmanagić, egy lelkes amatőr régész, immár 15 éve hirdeti azt az elméletet, hogy ezek a világ legnagyobb ember alkotta piramisai. Szerinte a struktúrákat valószínűleg az ókori balkáni népek, például az illírek építették, több mint 34 000 évvel ezelőtt.

Osmanagić szerint a dombok alatt húzódó Ravne-alagutak is ember alkotta képződmények, amelyek hasonló korúak lehetnek. Ezen kívül azt állítja, hogy a legnagyobb domb tetején „állóhullámokat” fedezett fel, amelyek a fénysebességnél gyorsabban haladnak, és lehetővé teszik az intergalaktikus kommunikációt.

„Az ősi népek olyan gépezetet építettek, amelynek segítségével kommunikálni tudtak a kozmosz legtávolabbi részeivel” – nyilatkozta Osmanagić egy 2017-es interjúban. Emellett a piramisok látogatásának egészségügyi előnyeit is méltatta, például a vérnyomás csökkentését és a cukorbetegség enyhítését.

Tudományos hitelesség nélkül

Osmanagić régészeti végzettség híján van, gazdasági diplomával rendelkezik, és az Egyesült Államokban egy gyártó cég alapítója és vezetője. Egyik könyvében, The World of the Maya (A maják világa) című művében azt állítja, hogy a maják az univerzum „órásmesterei”, és a Plejádok csillaghalmazból származó idegenektől származnak.

Az általa alapított Boszniai Nap Piramisa Alapítvány aktívan támogatja és népszerűsíti a piramiselméletet. Az elmúlt évek során helyi hatóságok finanszírozták a terület feltárását, és iskolás csoportokat vittek a helyszínre, ahol azt tanították, hogy a piramisok a boszniai örökség részét képezik.

A helyszínen ma már botanikus kertet is építenek, ahol meditációs foglalkozásokat tartanak, és a dombokat alakítják, hogy még inkább piramisformát öltsenek. A visokói gazdaság számára a turisták által hozott bevétel jelentős előnyt jelent, és a település új hírnevet szerzett a piramisok miatt.

Mit mond a tudomány?

A tudományos közösség szerint a visokói dombok nem piramisok, hanem természetes képződmények, amelyeket laposvasaknak (flatiron) neveznek. Ezek olyan geológiai formák, amelyek ellenálló kőzetréteg és puhább alapkőzet rétegződéséből, valamint erózióból alakulnak ki. Hasonló képződmények világszerte megtalálhatók, például Etiópiában és Oroszországban, és nem különösebben ritkák vagy figyelemre méltóak.

A piramiselméletet azonban számos tudományos szervezet elutasítja. Az Európai Régészeti Szövetség például „az emberek tudatos félrevezetésének” nevezte a visokói projektet. A helyszínen végzett ásatások és tematikus parkok építése pedig károsíthatja a terület valódi régészeti örökségét.

Visoko egykor Bosznia középkori központja volt, és itt koronázták meg I. Tvrtko bosnyák királyt. A városban található középkori erődítmény egyike az időszak fontos emlékeinek.

Miért hisznek mégis sokan az elméletben?

Sokan úgy vélik, hogy a piramisok mítosza a boszniai háború pusztításaiból és fájdalmából fakad. A háború alatt Visoko térségében mintegy 200 millió dollár értékű kár keletkezett. Az embereket vonzza az elképzelés, hogy egykor egy fejlett és hatalmas civilizáció központja volt a régió. Ráadásul a turizmusból származó bevétel is jelentős motiváció lehet.

Hasonló mítoszok másutt is megjelennek a Balkánon. Szerbiában például a Rtanj-hegyről azt állítják, hogy csillagkaput vagy kozmikus világítótornyot rejt, míg mások szerint az ősi szerbek Atlantiszból származnak, és háborúban álltak az atlantisziakkal.

A visokói piramisok jövője

Annak ellenére, hogy a tudományos közösség többször is elítélte a visokói piramisok elméletét, a helyszín népszerűsége továbbra is növekszik. Az emberek keresik a rejtélyes történeteket és a misztikus helyeket, amelyek választ adhatnak a múlt titkaira. A visokói „piramisok” valószínűleg még hosszú ideig a figyelem középpontjában maradnak, akár valódiak, akár nem.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Tudósok azonosítottak egy új vércsoportot – A tiéd is ez lehet?
A Római Birodalom növekedése egy pusztító vulkánkitörés után