1 millió dollárt kapsz, ha megfejted az 5000 éves írást

Annyi ideje nem tudják megfejteni az Indus-völgyi írást, hogy egy miniszterelnök borsos jutalmat ajánlott a folyamat meggyorsítására.

A világ egyik legkorábbi városi társadalma által kifejlesztett írásrendszer feladta a leckét a nyelvészeknek, mióta 150 évvel ezelőtt először fedezték fel egy érthetetlen kőpecséten a mai Pakisztán területén fekvő Harappa ősi városában. Abban a reményben, hogy végre megfejtik a kódot, a hatóságok most 1 millió dolláros díjat tűztek ki annak, akinek sikerül megfejtenie az úgynevezett Indus-völgyi írást, írja a BBC.

A Harappan Script néven is ismert írást az Indus-völgyi civilizáció találta ki, amely az Észak-India és Pakisztán által körülvett régióban alakult ki mintegy 5300 évvel ezelőtt. A fallal körülvett városairól ismert bronzkori kultúra több évszázadon át virágzott, mielőtt rejtélyes módon eltűnt, és a régészeknek kevés nyomot hagyott arra vonatkozóan, hogyan éltek ezek az ősi emberek.

A kutatók nem jutnak vele dűlőre

Az első Indus-völgyi írást ábrázoló pecsétet Sir Alexander Cunningham – az Indiai Régészeti Szemle alapítója – találta meg 1875-ben. A kőlapra egy bika képét vésték, amelyet két csillag és egy hat olvashatatlan betűből álló sorozat kísért, amelyet Cunningham úgy jellemzett, hogy „biztosan nem indiai betűk”.

Azóta több ezer példányt találtak, amelyek mindegyikén egy központi állat és egy rövid karaktersorozat látható. A jellemzően négy és hat közötti jelekből álló írások értelmezését megnehezíti a rövidségük, mivel nem találtak hosszú feliratokat.

A feliratokon található jelek sorrendjének viszonylag friss elemzései több tudóst arra a nézetre vezettek, hogy a nyelv nem tartozik az indoeurópai nyelvcsaládba, és nem áll közel a sumér, a hurrit vagy az elámi nyelvhez sem. Ha rokonságban áll valamelyik modern nyelvcsaláddal, az a jelek szerint a dravida nyelv, amelyet jelenleg az Indiai-félsziget déli részén beszélnek, írja a Britannica.

A jobbról balra írott írásmódot az eddig előkerült mintegy 2000 rövid feliratból ismerjük, amelyek az egyetlen betűtől a körülbelül 20 betűből álló feliratokig terjednek. Több mint 500 jel van, amelyek közül sok két vagy több másik jel összetételének tűnik, de még nem világos, hogy ezek a jelek ideográfiai, logográfiai vagy egyéb jelek.

Más ősi írásrendszerekkel, például az egyiptomi hieroglifákkal ellentétben az Indus-völgyi írás nem szerepel egyetlen ismert többnyelvű leleten sem, mint például a Rosetta-kő, amely alapján az írást más ismert nyelvekkel lehetne összevetni. Mivel azonban az eddig talált példák mindegyike kereskedelmi célokra használt apró kerámiatárgyakon vagy kőpecséteken található, ésszerűnek tűnik feltételezni, hogy tartalmuk inkább világi tevékenységekre és tranzakciókra, mint spirituális fogalmakra vonatkozik.

Az írásfejtők jutalma

Muthuvel Karunanidhi Sztálin – az indiai Tamil Nadu állam miniszterelnöke – megelégelte, hogy arra várjon, hogy a kutatók megfejtsék a kódot, ezért most „1 millió dolláros pénzjutalmat hirdetett azoknak a magánszemélyeknek vagy szervezeteknek, akik a régészeti szakértők megelégedésére megfejtik a feliratot”.

Nem ez az első alkalom, hogy pénzjutalommal ösztönzik a nagyközönséget, ráadásul korábban már sikerrel is jártak. A 2023-ban indított Vezúv-kihívás hasonló jutalmat ajánlott fel annak, aki megfejti a Kr. u. 79-ben Pompejivel együtt egy vulkánkitörés következtében elpusztult Herculaneumból származó, elszenesedett tekercseken található ősi írást.

Ez a példányon egy ismert nyelven – latinul – íródott, de a kitörés okozta erős hő hatására elszenesedett és olvashatatlanná vált. A kihívás kitűzését követő egy éven belül a fődíjat egy olyan csapat nyerte el, amely mesterséges intelligencia segítségével, a tekercsek megrongálása nélkül tárta fel a szöveget, és felfedezett egy olyan szövegrészt, amely az evés élvezetéről szóló filozófiai elmélkedéseket tartalmazott.

Ha a sztálini verseny győztest hozhat, akkor az más polgári tudományos kezdeményezéseket is inspirálhat, amelyek célja hasonlóan ősi, megfejtetlen írások megfejtése, beleértve a rejtélyes „Lineáris A” írásrendszert, amelyet a minósziak találtak ki mintegy 5000 évvel ezelőtt. A Kréta szigetén élő legendás bronzkori civilizációt gyakran emlegetik Európa első író társadalmaként, ám az általa kitalált szöveget még mindig nem sikerült megfejteni.

Máshol a Húsvét-szigeten talált, fából készült leleteken található Rongorongo írásjelek a nyelvészeket zavarba ejtették, mivel semmilyen ismert írásrendszerhez nem hasonlítanak, míg a 240 oldalas Voynich-kézirat a megfejtetlen szövegek egyik leghíresebb példája a világon. A rejtélyes könyv, amelyről úgy gondolják, hogy valahol Európában íródott körülbelül 500 évvel ezelőtt, látszólag a csillagászattól a botanikáig mindenről szól, de senkinek sincs fogalma arról, hogy valójában mi áll benne.

Ez is érdekelhet:

• Az első magyar repülőgép története
• A világ 7 legősibb aranypénze