Miért felejtjük el az álmokat szinte azonnal ébredés után?

Néha úgy tűnhet, hogy ébredéskor egy másik, valóban létező világból térünk vissza, máskor viszont semmire sem emlékszünk az addig valóságosnak tűnő álmokból.

Kutatások szerint szinte mindenki rendszeresen álmodik, még azok is, akik azt hiszik, hogy nem, vagy nem emlékeznek rá. Erin Wamsley pszichológus szerint ha az embereket egy alváskutató laboratóriumban REM-fázis (Rapid Eye Movement, vagyis gyors szemmozgás) közben ébresztik fel, akkor emlékezni fognak valamire. Kivételt csak azok jelentenek, akik agysérülés vagy betegség miatt teljesen elvesztették az álmodás képességét.

A Popular Science jelentése szerint az álmok gyors elfelejtése leginkább annak tudható be, hogy ezek az emlékek rövid élettartamúak. Ha valaki nem ébred fel álmodás közben vagy rögtön utána, akkor azok gyorsan megkophatnak. Az ébrenlét során fennálló neurotranszmitterek, vagy más néven ingerületátvivő anyagok aktivitása eltér az alvás közben tapasztaltaktól, ami szintén hatással lehet az emlékezésre. Az éjszakai ébredések javíthatják az álomfelidézést, de ha túl gyakoriak, akkor a minőségi alvás rovására mehetnek.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Az álmodás minden alvási fázisban megtörténhet, de a legintenzívebb és legnarratívabb álmok a REM-alvás során jelentkeznek. Ha valaki REM-fázisban ébred, 80%-os eséllyel emlékszik álmára, míg a nem REM-szakaszok esetén ez az arány 50%-ra csökken. Az alvás külsõ megszakítása, például egy ébresztő használata csökkentheti az álmok felidézését, mivel a hirtelen felébredés megemelheti a kortizolszintet és elterelheti a figyelmet az álmokról.

Ha valaki jobban meg szeretné jegyezni, mit álmodott, akkor az ébresztő kiiktatása lehet a legjobb segítsége. A kutatások szerint azok az álmok, amelyekben erős érzelmeket éltünk meg, sokkal hosszabb ideig maradnak meg, hasonlóan a való életben átélt intenzív eseményekhez. Emellett a nyitottabb személyiségű emberek általában jobban emlékeznek az álmaikra.

Az álmok és az emlékezet kapcsolatát több tanulmány is vizsgálta már. Egy 2010-es kutatás szerint ha valaki egy tanulási feladat után alvás közben arról álmodik, akkor később jobban teljesít a feladatban. Egy 2024-es tanulmány pedig azt találta, hogy az álmaink felidézése segíthet a negatív emlékek feldolgozásában, valamint a napközbeni hangulatot is befolyásolhatja. Ha valaki pozitív álmot lát, az javíthatja a következő nap hangulatát.

Bár az álmoknak lehet önreflektív szerepük, a freudi álomfejtés tudományosan nem igazolt. Wamsley szerint nincs bizonyíték arra, hogy az álmok titkos jelentést hordoznának, és ha mégis, akkor nem az álmoskönyv, hanem az álmodó maga a legalkalmasabb arra, hogy megértse azok tartalmát. Az álmok inkább segíthetnek az agynak az emlékek rendezésében és a legfontosabb információk megőrzésében.

Érdemes elolvasni:

• 2000 éves agyaghadsereg: a kutatók új, bámulatos felfedezést tettek
• Több millióan halhatnak meg a klímaváltozás következményei miatt az évszázad végére
• Déjà vu: itt a magyarázat, ezért érezzük néha úgy, hogy valami már megtörtént