1900 éves, római bírósági perről szóló szöveget fejtettek meg

Kutatóknak sikerült megfejteniük egy 1900 éves pergament, amely egy feszült bírósági perről számol be Izrael római megszállása idején. A felfedezés útmutatást ad a korszak bünügyeiről, és választ ad egy régóta vitatott kérdésre is a rabszolgatartás kapcsán.

A Live Science 2014-ben az Izraeli Régészeti Hatóság Holt-tengeri tekercsekkel foglalkozó csapatának egyik kutatója véletlenül felfedezte a Júdeai-sivatagban valaha talált leghosszabb görög nyelvű szöveget. A dokumentumot korábban nabateusnak, egy ősi arab dialektusnak minősítették. Hannah Cotton, a Jeruzsálemi Héber Egyetem papiruszszakértője egy csoportot szervezett a 133 sornyi szöveg megfejtésére, amely a római uralom idején zajlott bírósági eljárások egyedülálló betekintést nyújtó feljegyzése. Az írás Hadrianus császár uralkodásának idejéből (Kr. u. 117–138) származik, és a Bar Kohba-felkelés (Kr. u. 132–135) előttről.

Fotó: Israel Antiquities Authority/Facebook

Avner Ecker, a Jeruzsálemi Héber Egyetem epigráfusa szerint ez a legjobban dokumentált római bírósági per Júdeából Jézus bibliai perét leszámítva. A papirusz egy bírósági esethez köthető jegyzeteket tartalmazott, amelyeket valószínűleg egy ügyész készített felkészülés közben. Az eset középpontjában két személy, Gadalias és Saulos állt, akik hamis írásokat készítettek rabszolgák eladásáról és felszabadításáról, hogy elkerüljék a római adófizetést. Anna Dolganov, az Osztrák Tudományos Akadémia szakértője kifejtette, hogy a hamisítás és az adócsalás súlyos büntetéseket vonhatott maga után a római jog szerint, például kényszermunkát, de akár a halálbüntetést is.

A dokumentum egy sietve leírt tárgyalási jegyzőkönyvet, valamint további jegyzeteket tartalmazott, de sajnos a hiányzó részek miatt valószínűleg soha sem fogják teljesen megérteni. Egyebek mellett nem derül ki belőle, hogy pontosan hol zajlott a per, kik voltak a vádlottak és hogy római polgárok voltak-e. Ugyanakkor a szöveg választ ad arra a régóta vitatott kérdésre, hogy vajon a zsidók tartottak-e rabszolgákat? A papirusz szerint legalább egy zsidó család, Saulos és apja, rendelkezett több rabszolgával, de nem világos, hogy ezek a rabszolgák maguk is zsidók voltak-e.

A per végkimenetele nem ismert, mivel azt valószínűleg a Bar Kohba-felkelés megszakította. A kutatók feltételezik, hogy a per iratait gyorsan elrejtették a Júdeai-sivatag barlangjaiban, ahol majdnem kétezer évig fennmaradtak a Holt-tengeri tekercsek társaságában.

Érdemes elolvasni:

• 2000 éves agyaghadsereg: a kutatók új, bámulatos felfedezést tettek
• Te sem szeretnél visszautazni az időben, és a középkorban szerencsét próbálni
• Almásy László felfedezőként, felderítőként és kémként is szolgált