Űrbéli horror a Föld mágneses pólusváltásának ‘hangja’
A Föld mágneses mezeje valamivel több mint 40 ezer évvel ezelőtt megfordult. Az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm műholdmissziója által gyűjtött adatok konvertálásának köszönhetően pedig most mi is meghallgathatjuk a drámai eseményt.
Az európai geotudósok a műholdas adatokat kombinálták a mágneses mezővonalak földi mozgásával, hogy feltérképezzék az úgynevezett Laschamps-eseményt, és természetes zajok segítségével hanggá alakították azokat. Az így létrejött összeállítást 2024-ben a Dán Műszaki Egyetem és a Német Földtudományi Kutatóközpont mutatta be, írja a Science Alert.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com
A Föld mágneses mezeje, amelyet a bolygónk magjában kavargó folyékony fémek hoznak létre, több százezer kilométerre nyúlik az űrbe, és mindannyiunkat megvéd a Napból érkező, a légkört ostromló részecskék eltérítésével. Jelenlegi tájolásában a mezővonalak hurkokat alkotnak, amelyek a bolygó felszíne felett délről északra, majd mélyen a bolygó belsejében északról délre irányulnak. A mező azonban időnként véletlenszerűen megfordítja a polaritását.
Amennyiben ez ma ismét megtörténne, az iránytűnk általában észak felé mutató része a Déli-sark irányába nézne.
Az utolsó ilyen kataklizmikus esemény körülbelül 41 ezer évvel ezelőtt történt, és a franciaországi Laschamps lávafolyamokban találtak rá először bizonyítékot, azóta pedig szerte a világon kimutatták ennek bekövetkeztét. A fordulás folyamatának köszönhetően a mező a jelenlegi erejének mindössze 5 százalékára gyengült, ezáltal jelentős mennyiségű kozmikus sugárzás jutott be a Föld légkörébe. A jég és a tengeri üledék megőrzi a normálisnál nagyobb mértékű sugárzás izotópos jeleit, és egy tavaly közzétett tanulmány szerint a berillium-10 izotópok szintje megduplázódott a Laschamps-esemény során.
Ezek az atomok akkor jönnek létre, amikor a kozmikus sugárzás reakcióba lép a légkörünkkel, ionizálva a levegőt és “megsütve” az ózonréteget. Mivel ennek a lehetséges következménye a globális éghajlatváltozás, a feltételezések szerint az ausztráliai megafauna emiatt pusztult ki, valamint az emberi barlanghasználat változásai is összefüggésbe hozhatók a pólusváltással. Sanja Panovska, a Német Geotudományi Kutatóközpont geofizikusa szerint „ezeknek a szélsőséges eseményeknek a megértése fontos a jövőbeni előfordulásuk, az űrklíma-előrejelzések, valamint a környezetre és a Földre gyakorolt hatások felmérése szempontjából”.
A Laschamps-fordulat 250 év alatt következett be, és mindössze 440 évre állandósultak a fordított pólusok. A Föld mágneses mezeje a jelenlegi erősségének legfeljebb 25 százaléka lehetett, miközben az északi polaritás dél felé sodródott. A közelmúltban tapasztalt mágneses mező anomáliái, mint például az Atlanti-óceán feletti gyengülés, kérdéseket vetettek fel egy közelgő fordulatról, de a legújabb kutatások szerint ezek az anomáliák nem feltétlenül kapcsolódnak az átfordulási eseményekhez. A dél-atlanti anomália azonban magasabb sugárzásnak teszi ki a térségben lévő műholdakat.
Az ESA Swarm konstellációja 2013 óta méri a Föld magjának, köpenyének, kérgének, óceánjainak, ionoszférájának és magnetoszférájának mágneses jeleit, hogy jobban megértsük bolygónk geomágneses mezejét és előre jelezhessük annak ingadozásait.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Balaton legkedveltebb települése 2025-ben – ezt ne hagyd ki!
Egy ősi egyiptomi múmia döbbenetes titka írhatja újra az emberiség történelmét
Ha minden jól megy, erre az egzotikus helyszínre repülhetünk majd rövidesen Budapestről
Akár 1000 fekete lyuk is lehet az otthonunkban egy elképesztő felfedezés szerint!
A MÁV a legnagyobb hőségben hagyta cserben az utasait
A halott pulzárok centiméteres „hegyeik” miatt bocsáthatnak ki rádióhullámokat