9000 éves sziklarajzok szerint már az őskori emberek is tudhattak a dinoszauruszokról

Brazíliában 9000 éves sziklarajzokat találtak kutatók, de nem akárhol: meglepő módon a rajzok dinoszaurusz-lábnyomok mellett helyezkednek el. A rendkívüli lelet a Paraíba államban található Serrote do Letreiro nevű területén került elő, a Sousa-medencében. A felfedezést a Scientific Reports című tudományos folyóiratban publikálták.

Az őskori ember és dinoszaurusz-lábnyomok

A kutatást Leonardo P. Troiano, Heloísa B. dos Santos, Tito Aureliano és Aline M. Ghilardi vezette. A tanulmány szerint az ősi vadászó-gyűjtögető emberek a dinoszaurusz-lábnyomok közelében készítettek sziklarajzokat, amelyek a petroglifa névre hallgatnak. Ez a felfedezés páratlan betekintést nyújt a paleontológia és a régészet metszéspontjába, írja az Arkeonews.

Fotó: Leonardo Troiano

Bár a petroglyphákat már 1975-ben felfedezték, a közelmúltban dróntechnológia segítségével sikerült igazolni, hogy ezek a sziklarajzok közvetlenül a dinoszaurusz-lábnyomok mellett találhatók. A kutatók megállapították, hogy ezek a nyomok a kréta időszakból származnak, amely nagyjából 66 millió évvel ezelőtt ért véget.

Tudatosan választott helyszín

A kutatócsoport úgy véli, hogy az ősi emberek szándékosan helyezték a sziklarajzokat a dinoszaurusz-nyomok mellé, egyes petroglifák csupán 5-10 centiméterre találhatók tőlük. Felmerült az a lehetőség is, hogy ezek a rajzok magukat a lábnyomokat ábrázolhatják, ami arra utal, hogy az ősi emberek nemcsak észrevették ezeket, hanem reagáltak is rájuk.

Leonardo Troiano, a tanulmány vezető szerzője és a brazil Nemzeti Történeti és Művészeti Örökség Intézetének régésze szerint az ősi emberek tudatosan választották ezt a helyszínt, mivel a lábnyomok különös jelentőséggel bírtak számukra. Ez a gondolat egybecseng a Serrote do Letreiro elhelyezkedésével is, amely közel található a híres “Dinoszauruszok völgye” természetvédelmi területhez, ahol számos megkövesedett dinoszaurusz-lábnyom található, számolt be a LiveScience.

Fotó: Leonardo Troiano

Ősi művészet és szimbolika

A kutatásban részt vevő középiskolás diákok 2023-ban segítettek a terület feltérképezésében és a leletek dokumentálásában. A kutatók különböző dinoszauruszcsoportok nyomaira bukkantak, köztük ragadozó theropodák, hosszú nyakú sauropodák és két lábon járó ornithopodák, például iguanodontiák maradványaira.

A petroglifák főként geometriai mintákból, körökből és vonalakkal díszített figurákból állnak. A kutatók szerint ezek a rajzok a 2620-9400 évvel ezelőtt élt emberekhez köthetők, akik kisméretű, félnomád vadászó-gyűjtögető közösségekben éltek, kőeszközöket használtak, és a sziklarajzokat két technikával készítették: lyukasztással és kaparással. Az előbbi során kőkalapáccsal apró mélyedéseket ütöttek a sziklákba, míg az utóbbi esetében egy kődarabot dörzsöltek a felszínhez, hogy kialakítsák a kívánt ábrát.

Fotó: Leonardo Troiano

Vallási és spirituális jelentőség?

A kutatók feltételezik, hogy a sziklarajzok rituális kontextusban készülhettek. Troiano szerint a rajzok létrehozása egy közösségi esemény lehetett, amely során az emberek összegyűltek, alkottak, és az sem kizárt, hogy pszichoaktív anyagokat is fogyasztottak. A kutató hozzátette, hogy az ősi embereket minden bizonnyal foglalkoztatta, mit jelenthetnek és kihez (vagy mihez) tartozhatnak ezek a lábnyomok.

A kutatás következtetéseit alátámasztja Jan Simek, a Tennessee Egyetem antropológus professzora is, aki szerint a felfedezés újabb példája annak, hogy az ősi emberek miként figyelték meg a természet rejtélyes jelenségeit, és hogyan építették be ezeket spirituális világképükbe. Simek megjegyezte, hogy az emberek mindig hajlamosak voltak a természet különös képződményeit vallási vagy mitológiai jelentőséggel felruházni.

A kutatócsoport úgy véli, hogy a Serrote do Letreiro lelőhely egyedülálló bizonyítéka az emberiség és a természeti világ kapcsolatának. Troiano hangsúlyozta, hogy ez a helyszín hidat képez az ősi szimbólumok és a fosszilis emlékek között, kiemelve a bennszülött kultúrák és a geológiai múlt közötti összeköttetést.

Érdemes elolvasni:

• Román és magyar kutatók a dinoszauruszok nyomában: újabb érdekességek derültek ki Erdélyben
• Az első dinoszauruszok maradványait valószínűleg sosem fogjuk megtalálni
• Még a bőre is megmaradt ennek a 183 millió éves fosszíliának