Átírhatják az emberiség történelmét az afrikai esőerdőben talált 150 ezer éves eszközök
Egy nemzetközi kutatócsoport a közelmúltban jelentős felfedezést tett az elefántcsontparti esőerdőkben: kőeszközök formájában talált bizonyítékok szerint ezen a területen már 150 ezer évvel ezelőtt megjelent az ember. Ez a felfedezés alapjaiban változtatja meg eddigi ismereteinket fajunk evolúciójáról és elterjedéséről.
Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a Homo sapiens mintegy 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, elsősorban nyílt szavannás területeken. Az esőerdőket sokáig természetes akadálynak tekintették az emberi megtelepedés szempontjából, mivel sűrű növényzetük és sajátos ökológiai viszonyaik nehéz életkörülményeket jelentettek, írta a Nature folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Dr. Eslem Ben Arous közleményében. Azonban az Elefántcsontpart területén végzett legújabb ásatások során előkerült kőeszközök arra utalnak, hogy őseink már jóval korábban alkalmazkodtak ezekhez a kihívásokhoz, mint azt korábban gondoltuk.
A felfedezés története az 1980-as évekig nyúlik vissza, amikor Yodé Guédé professzor, a Félix Houphouët-Boigny Egyetem munkatársa egy elefántcsontparti-szovjet közös expedíció keretében először vizsgálta meg a szóban forgó lelőhelyet. Akkoriban mélyen rétegzett üledékekben találtak kőeszközöket, de azok pontos korát és a lelőhely egykori ökológiai viszonyait nem tudták meghatározni. A legújabb kutatások során a Max Planck Geoantropológiai Intézet és más intézmények szakértői modern módszerekkel újraelemezték a lelőhelyet, és megállapították, hogy az emberi jelenlét időszakának kezdete mintegy 150 ezer évvel ezelőttre tehető.
A kutatók többféle datálási technikát alkalmaztak, beleértve az optikailag stimulált lumineszcenciát és az elektronspin-rezonanciát, hogy meghatározzák a leletek korát. Ezzel párhuzamosan üledékmintákat vizsgáltak pollen, fitolitok (növényi maradványok) és levélviasz-izotópok elemzésével. Az eredmények azt mutatták, hogy a terület sűrű, nedves esőerdő volt abban az időszakban, alacsony fűpollen-aránnyal, ami kizárja a nyílt területek jelenlétét.
Ez a felfedezés nemcsak azt bizonyítja, hogy őseink sokkal korábban és változatosabb élőhelyeken éltek, mint korábban hittük, hanem azt is, hogy az emberi evolúció különböző ökológiai környezetekben zajlott. Eleanor Scerri professzor, a Max Planck Geoantropológiai Intézet kutatócsoportjának vezetője szerint ez a komplex történelem azt mutatja, hogy különböző emberi populációk eltérő régiókban és élőhelyeken éltek, ami hozzájárult fajunk alkalmazkodóképességének kialakulásához.
Yodé Guédé professzor örömmel nyilatkozott a felfedezésről, és kiemelte, hogy további elefántcsontparti lelőhelyeket fognak a jövőben feltárni, amelyek még tovább bővíthetik ismereteinket az emberi jelenlétről az esőerdőkben. Ez a kutatás új perspektívát nyújt az emberi evolúció és a különböző ökológiai környezetekhez való alkalmazkodás megértésében.
Érdemes elolvasni:
