Az 1960-as évek közepén Budapest belvárosában jelentős változások történtek a közlekedés terén. Az Erzsébet hidat 1964. novemberében adták át, ami alapjaiban formálta át a belváros forgalmát. Az új híd modern infrastruktúrával rendelkezett, beleértve a pesti hídfőnél kialakított felüljárót is. Az alatta keletkező szabad területet hamarosan parkolóként kezdték hasznosítani.
A parkolás már a hatvanas évek elején is problémát jelentett a belvárosban. A gyorsan növekvő autószám miatt egyre nehezebb volt szabad helyet találni. Az Autó-Motor című újság 1965 februárjában arról írt, hogy különösen az Erzsébet híd, a Vörösmarty tér és a Lánchíd környékén volt kritikus a helyzet. E problémák enyhítésére a Fővárosi Tanács bevezette a parkolási díjat, amelyet először az Erzsébet híd alatti parkolóban kellett megfizetni 1965. február 18-tól — írja a PestBuda.
Milyen szabályok vonatkoztak a fizetésre?
A parkolási rendszer az alábbi szabályokat tartalmazta:
- Személygépkocsik esetében az alaptarifa kifizetése után két óráig lehetett parkolni.
- Teherautók és autóbuszok egy órát tartózkodhattak a területen.
- Motorkerékpárok és robogók négy óráig parkolhattak a helyszínen.
- Az alaptarifa egy forint volt megkezdett időegységenként.
- A díjat reggel 8 és este 22 óra között kellett fizetni a Fővárosi Közüzemi Díjbeszedő Vállalat munkatársainál.
- Mentőautók, tűzoltókocsik, közműszolgáltatók járművei és rokkantkocsik mentesültek a díjfizetés alól.
Az első fizetős parkoló hatása
A parkolási díj bevezetése nem oldotta meg teljesen a belvárosi parkolási gondokat, de csökkentette a zsúfilehetőséget, és bevezette a fizetős parkolás fogalmát Budapesten. Az Erzsébet híd alatti parkoló sikere nyomán további helyszíneken is bevezették ezt a rendszert, így még 1965-ben fizetőssé vált a Vörösmarty tér, az Erzsébet tér, a Margit-sziget (bizonyos időszakokban), valamint a Népstadion és különböző vásárok területei.
A parkolás fejlődése Budapesten
A hatvanas években a parkolási rendszer folyamatosan fejlődött. Az 1970-es években bevezették a parkolóórákat, majd a növekvő forgalom miatt elkezdték korlátozni az autóforgalmat a belváros egyes részein. Ezzel együtt parkolóházak és mélygarázsok építését is tervezték a közlekedés hatékonyságának javítása érdekében.
Az első fizetős parkoló bevezetése Budapest belvárosában nagy lépés volt a városi közlekedés szabályozása felé. Az Erzsébet híd alatti parkolótól indulva a rendszer kiterjedt a város több pontjára, megalapozva a mai fizetős parkolási rendszert. Az idő múltával egyre fontosabbá vált a fenntartható közlekedési megoldások bevezetése, hogy a belváros forgalma kezelhető maradjon.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Göncz Árpád 1990-ben kegyelmet adott egy gyermekgyilkosnak
Öt alkalom a Hunyadi János életében, amikor másképpen alakulhatott volna a magyar történelem
itt tudod támogatni az oldalunkat
