Évekkel ezelőtt Oroszország csatlakozhatott volna a NATO-hoz, de Putyin visszautasította

Vlagyimir Putyin korábban azt akarta, hogy Oroszország is csatlakozzon a NATO-hoz, abba viszont nem ment bele, hogy végigmenjen a szokásos jelentkezési folyamaton.

George Robertson volt munkáspárti védelmi miniszter, aki 1999 és 2003 között a NATO főtitkára is volt, azt mondta, hogy Putyin az első találkozójukon világossá tette, hogy azt szeretné, ha Oroszország Nyugat-Európa része lenne. Robertson szerint az orosz elnök akkor azt mondta neki, hogy „annak a biztonságos, stabil, virágzó nyugatnak a része akart lenni, amelyből Oroszország akkoriban kiesett”.

A munkáspárti képviselő felidézte egy korai találkozóját Putyinnal, aki 2000-ben lett először orosz elnök. „Putyin azt kérdezte tőlem, hoyg mikor hívjuk meg őket, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz. Erre azt mondtam, hogy mi nem hívjuk meg az embereket, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz, ők kérvényezik, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz. Erre azt felelte, hogy ők nem fognak sorba állni egy csomó olyan országgal együtt, amelyek nem számítanak.” A beszámoló összecseng azzal, amit Putyin mondott egy BBC-interjúban nem sokkal azelőtt, hogy több mint 21 évvel ezelőtt beiktatták orosz elnökké.

Putyin azt mondta David Frostnak, hogy nem zárja ki a NATO-hoz való csatlakozást, „ha és amennyiben Oroszország nézeteit egyenrangú partnerként veszik figyelembe”. Akkor még azt mondta Frostnak, hogy nehezen tudja elképzelni a szövetséget ellenségként, írja a The Guardian.

Oroszország az európai kultúra része. Én pedig nem tudom elképzelni a saját országomat Európától és attól, amit gyakran civilizált világnak nevezünk, elszigetelve.

George Robertson és Vlagyimir Putyin találkozása még 2000 februárjában. Orosz Elnöki Sajtóiroda/Wikimedia

Robertson története remekül illusztrálja, hogy Putyin világnézete hogyan fejlődött az Oroszországban – Dmitrij Medvegyev elnöksége alatti szünettel – szinte töretlenül uralkodó Putyin világnézete. A 2004-es ukrajnai narancsos forradalom után Putyin egyre gyanakvóbbá vált a Nyugattal szemben, amelyet azzal vádolt, hogy demokráciapárti civil szervezeteket finanszíroz. Tovább dühítette a katonai szövetség folyamatos közép- és kelet-európai terjeszkedése. Románia, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Észtország és Litvánia 2004-ben csatlakozott a szövetséghez, Horvátország és Albánia 2009-ben követte. Georgiának és Ukrajnának 2008-ban ígérték meg a tagságot, ez a két állam viszont azóta sem csatlakozott.

Robertson felidézte azt is, hogy ő volt az első és egyetlen NATO-főtitkár, aki a szeptember 11-i támadások után a NATO kollektív védelmi záradékára, az ötödik cikkelyre hivatkozott. Az ötödik cikkelyre való hivatkozás „szerencsejáték” volt, és korántsem volt magától értetődő, hogy a NATO-tagok egy terrortámadás után ehhez nyúlnának – mondta, megjegyezve, hogy azt „a Szovjetunió által a németországi Fulda-szakadékon keresztül végrehajtott támadásra tervezték”.

Érdemes elolvasni:

• Már el is dőlt, hogy Trump kapja 2025-ben a Nobel-békedíjat?
• Ukrajna oroszokból álló egységet jelentett be, Macron szerint a békéhez európai erők is kellhetnek majd
• Trump szerint az ukránok hajlandók tárgyalni, az oroszok pedig már készek a békére