Szenzációs felfedezés: Noé bárkája lehet ez az 5000 éves lelet!

A tudósok egyre biztosabbak benne, hogy tényleg a bibliai özönvíz bizonyítékát, Noé bárkáját találták meg a törökországi hegyekben.

Régészek egy ásatáson olyan bizonyítékokra leltek, amelyek megerősíthetik azt a több ezer éves történetet, amelyet a nagy áradásként és Noé bárkájának legendájaként szokás ismerni, írja a LADbible.

Törökországban lehet a bárka

A Biblia ismerői jól tudják: Isten utasította Noét, hogy építsen egy óriási hajót, amely megmentheti a családját, és minden egyes állatfajból két példányt, mivel az emberek bűneinek büntetéseként hatalmas árvíz érkezik a Földre. A tudományos közösség pedig hosszabb ideje azt igyekszik bizonyítani, hogy Törökország keleti részén található, Durupınar nevű lelőhely ennek az óriási hajónak a nyoma lehet.

A 164 méter hosszú geológiai képződmény a török-iráni határhoz közel fekszik, és mérete tökéletesen illeszkedik a Szentírásban leírt bárka méreteihez. Tavaly év végén pedig a kutatók megfejtették a British Museum gyűjteményében található ősi babiloni leletet, amely valószínűleg megmutatja, hogy hogyan is képzelték a világ teremtését. Az agyagtáblán egy ókori mezopotámiai költemény található, amely arról szól, hogy egy férfi (minden bizonnyal Noé) és családja egy bárkán utazott, hogy megőrizzék az életet.

Noé valóban létezett?

A felfedezés egy újabb megerősítése annak, hogy Noé valóban létezhetett. Isztambul laboratóriumaiban ráadásul megállapították, hogy az ásatás helyszínén vett kő- és talajminták olyan anyagmaradványokat tartalmaznak, amelyek tengeri lerakódásokra és puhatestűek jelenlétére utalnak. Az pedig egyértelmű: ha valóban sikerült Noénak összegyűjtenie minden egyes állatból két példányt, akkor még a legkisebb puhatestűeknek is „jegyük volt” a hajóra.

A kutatók azt is megbecsülték, hogy a lelet körülbelül 3500-5000 éves. Nos, a Teremtés Könyve szerint az özönvíz időpontja Kr.e. 3300 körülre tehető, így az időpontok szinte tökéletesen egyeznek. Dr. Faruk Kaya vezető kutató kifejtette: „Az első eredmények alapján úgy gondoljuk, hogy ezen a területen már a rézkorszakban is zajlottak emberi tevékenységek.

Vannak nyomai az özönvíznek

A kutatások ráadásul arra is utalnak, hogy ezen a területen valaha jelentős élővilág volt, egyes területeit pedig víz boríthatta el. „Ez megerősíti annak lehetőségét, hogy egy hatalmas, katasztrofális esemény történt” – húzta alá Dr. Kaya. Az ásatások során feltárt nyomok és geológiai anyagok tehát mind arra mutatnak, hogy a bibliai özönvíz története talán nem csupán egy mesebeli legenda, hanem valós, hosszú évszázadokkal ezelőtt történt eseményekre épülő történet.

A felfedezés minden bizonnyal újabb érdeklődést kelthet a vallásos történetek és a tudományos kutatások összefonódásának kutatása iránt.

Ez is érdekelhet:

• • A legrégebbi, Afrikán kívüli emberi koponyák talán mégsem a Homo erectus fajhoz tartoznak
  • Kutatók rájöhettek, ki írta a Bibliát?