Kína a legújabb kutatóhajójával egészen a földköpenyig fúrna
Kína olyan új területekre merészkedik, ahová az emberiség eddig alig jutott el. A legújabb ambíciózus tervek szerint a földkéreg alá, a köpenybe szeretnének bepillantást nyerni. Ennek érdekében építették meg a Meng Hsziang nevű hatalmas fúróhajót.
A hajó célja egyszerű, de mégis rengeteg kihívást tartogat, ugyanis egy több kilométeres lyukat kell fúrnia a tengerfenéken. Ha sikerrel veszik az akadályt, a küldetés feltárhatja a Föld belsejének titkait és a bolygónkat formáló tektonikus erőket. A Meng Hsziang 2024 novemberében állt szolgálatba, és állítólag azzal a páratlan képességgel rendelkezik, akár 11 kilométer mélyre is képes lefúrni, írja az IFLScience.
Nem sok hasonló tudományos fúróhajó létezik – és egyik sem ilyen kaliberű. Ott van a japán Csikjú, melynek maximális fúrási mélysége 7 kilométer, és az amerikai tulajdonú JOIDES Resolution, mely 8,4 kilométerig jutott, ezt a példányt azonban már nyugdíjazták. A Meng Hsziang ezeknek lehet méltó utódja. A hajó teljes hossza 179,8 méter, 120 napig teljesen önellátó, és 180 fős személyzetet tud befogadni, valamint kilenc tudományos laboratóriumot is magában foglal, ahol olyan területeket kutatnak, mint a geológia, a geokémia, a mikrobiológia és az oceánkutatás.
A kutatókat évtizedek óta foglalkoztatja, hogy mi is lehet a lábunk alatt. A Föld legmélyebb mesterséges furata a Kola szupermély fúrás, mely 12 262 méter mély, és Észak-Oroszországban található. Ez több mint 1 kilométerrel mélyebb, mint a Meng Xiang potenciális fúrási mélysége, azonban a szárazföldön a kontinentális kéreg körülbelül 37,5 kilométer vastag, az óceáni kéreg azonban gyakran csak 5-7 kilométer vastag. Vannak olyan közép-óceáni hátságok is, ahol a kéreg még ennél is vékonyabb a dinamikus geológiai tevékenység miatt.
A tudósok ezt kihasználták, és a relatív vékonyságát felhasználva mintákat gyűjtöttek a Föld köpenyéből. A Meng Hsziang kutatói azonban abban reménykednek, hogy a kéreg több kilométeres átfúrásával érik el ezt a réteget, így nemcsak az emberiség első lépéseit jelentené egy új területre, hanem forradalmasíthatja a Föld szerkezetéről, geológiájáról és a bolygónkat formáló erőkről alkotott ismereteket is.
Hszü Csencsiang, a Kínai Geológiai Kutatóintézet tengeri programjának igazgatója elmondta, hogy „a mélyföldi magminták, amelyeket a hajó kinyer, közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak világszerte a tudósok számára a lemeztektonika, az óceáni kéreg evolúciója, az ősi tengeri éghajlat és az élet evolúciójának tanulmányozására. Segíteni fogja az emberiséget az óceánok jobb megértésében, védelmében és hasznosításában.”
A Meng Hsziang elindítása egyben annak a jele is, hogy Kína tudományos szuperhatalommá válik, kísérletet téve az Egyesült Államok régóta fennálló dominanciájának megdöntésére. James Austin, a Texasi Egyetem szeizmikus sztratigráfusa nagyon örül annak, hogy ezzel a hajóval Kína is beszállt a kutatásokba, azonban úgy véli, hogy ez egyben szomorú is az Egyesült Államok számára.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A valaha volt legősibb sziklavésetét találhatták meg Spanyolországban
Március 15. a kommunista diktatúra idején: tiltott forradalom
Egy exobolygó haláltusájának utolsó pillanatát észlelhették csillagászok
Március 15: Öt érdekesség a forradalom napjáról
A tudósok megfejthették a Stonehenge 3200 éves titkát
Miért viselünk kokárdát március 15-én?
